Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 3. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - c. 1945-től napjainkig

Mint látható, 1945-49 között az iskolai források lelőhelyei gyakorlatilag azonosak a kapitalista koriak lelőhelyeivel, tulajdonképpen azonos hivatalok, hatóságok iratairól van szó, csupán a levéltári nyilvántartási rendszerben különítették el azokat egymástól. * Az Országgyűlés 1948. június 16-án iktatta törvénybe az iskolák államosítását. Tulajdonképpen ekkor nyilt tehetőség arra Magyarországon, hogy az egységes közoktatás elve és gyakorlata valósággá váljék. Ekkor nyilt lehetőség arra, hogy a már korábban létrehozott általános iskola országszerte egységes tantervvel - és nevelési-oktatási célkitűzésekkel funkcionálhasson. Különösen fontos és érdekes munka a helytörténész számára megvizsgálni, hogy egy-egy település felekezeti iskolája hogyan, milyen körülmények között lett államivá. Ez politikatörténeti megfontolásokból is érdekes téma lehet. Az erre vonatkozó adatokat továbbra is a tanfelügyelői jelentésekben, illetve az adott iskola elsődleges forrásaiban találhatjuk meg. Az oktatásügy igazgatásában 1950-ben következett be alapvető változás, amikor a megalakuló helyi tanácsok illetékes szakigazgatási szerveinek (oktatási, művelődési osztályok) felügyelete, irányítása alá kerültek az iskolák is. A tanácsok iratai az illetékes, esetünkben a Pest Megyei Levéltár és annak két vidéki (Nagykőrös, Vác) osztályán kerültek megőrzésre. Községek esetében az iratanyag tagozódása, rendszere a következő: a. Tanácsülési jegyzőkönyvek b. VB ülési jegyzőkönyvek c Iratok (itt találhatók a szakigazgatási szervek iratai)