Kisfaludy Katalin: Hogyan írjam meg iskolám történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 12. (Budapest, 1987)

II. A kutató és feldolgozó munka folyamata - 5. A kézirat elkészítése és megjelentetése

első elolvasás után. Ez esetben adatok, jegyzetszámok keveredhetnek, s olyankor reménytelennek tűnhet az egész vállalkozás. Az ilyen buktatók elkerülése érdekében azt a módszert javasoljuk, hogy a forráshelyeket - a majdani lábjegyzeteket - a kéziratban a főszövegbe irjuk, szines ironnal vagy zárójelek közé, igy: "Nem tartjuk kivételes jelenségnek, hogy Pest megyében 1450 előtt Inárcson működött tanitó, Szerémi János deák." (B. Szabó lászló: Pest megye történetének okleveles emlékei /Budapest, 1938./ 198. o. )" (Az idézet Jakus Lajos: Galga völgyi iskolák és tanitók a 19. század végéig cimü munkájából való /Múzeumi Füzetek 11. Szerk.: Asztalos István Aszód 1978./. ) Ha végeztünk a kézirat megirásával, szerkezetét, periodizációját stb. jónak tartjuk, csak akkor számozzuk meg jegyzeteinket, igy mindenfajta kavarodásnak elejét vehetjük. A jegyzetapparátusban irodalmi, illetve levéltári adatok forráshelyeit kell közölnünk. Irodalom esetében a könyv szerzőjét, cimét, a megjelenés helyét, évét és annak az oldalnak a lapszámát kell feljegyeznünk, amelyen az adatot olvastuk. Pl.: - Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Bp. 1981. 595. o. Levéltári forrásoknál a levéltári jelzetet, tehát az iratot őrző intézmény, a fond, az állag nevét, évszámot, iktatószámot kell közölnünk: Pl.: Pest Megyei Levéltár nagykőrösi osztálya Nagykőrösi Református Gimnázium igazgatótanácsi jegyzőkönyvek. 1934. május 21. szám nélkül.