Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.)

"Müller Béla 38 éves. A jobb arcfél egész terjedelmében duzzadt, pirosan szinezett, a pofacsont tájéka különösebben."*^

6 Dr Winter Vilmos, fogházorvos az orvosi látleletet 1919. november 23-án délután 4 órakor állitotta ki, A Prónay-tisztek látogatása a szolnoki fogházban november huszonharmadikát követő éjszaka nem folytatódott ugyan, de a későbbi "következményeket" ez a "röpke vizit""alapozta meg". Az onnan április 28-án elhurcolt 18 vagy 19 áldozat többsége azonos lehetett azokkal, akik 1919. november 23-án- szintén tizennyolcan - "merészeltek" panaszt emelni az ügyészségnél. A Prónay-tisztek "szokásaikat" nem tagadták meg, s ennek "törvényszerű" folyamataként e szerencsétlen emberek "utja" csak az abonyi gróf Vigyázó-kastélyba vezethetett, aminek már az ő odahurcolá suk előtt is rettenetes hire volt a környékben, de ez az eset - többek között - abban is eltért a korábbiaktól, hogy ekkor fogház-törzskönyvben nyilvántartott személyekről volt szó, akikről "számot kellett adni", s igy hozzátartozóik - néha emberfeletti "akadályokat" leküzdve - követhették "nyomukat" Abonyig. A kastélyban történtekről a korabeli, hazai, országosan terjesztett újságoknak hallgatniuk kellett. A külföldön megjelent lapok annál több cikket közöltek Abonyról, "Az Ember" c. lap például : igy értékelte a Szolnokon, Abonyban történteket : "Ez a szolnoki mészárlás még borzalmasabb és felháboritóbb - ha ugyan itt még egyáltalán lehetségesek fokozatok - mint a kecskeméti. Ha a kecskeméti hóhérok még hivatkozhattak arra a saját embereik előtt, hogy a kecskeméti és orgoványi mészárlás közvetlenül a románok kivonulása után történt, oly időpontban, amikor még "alkotmányos és törvényes" állapotok nem tudtak kialakulni Magyarországon, addig ez a mészárlás a magyar nemzetgyűlés megválasztása után