Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.)

"Müller Béla 38 éves. A jobb arcfél egész terjedelmében duzzadt, pi­rosan szinezett, a pofacsont tájéka különösebben."*^ 6 Dr Winter Vilmos, fogházorvos az orvosi látleletet 1919. novem­ber 23-án délután 4 órakor állitotta ki, A Prónay-tisztek látogatása a szolnoki fogházban november huszonharmadikát követő éjszaka nem folytatódott ugyan, de a későbbi "következményeket" ez a "röpke vi­zit""alapozta meg". Az onnan április 28-án elhurcolt 18 vagy 19 ál­dozat többsége azonos lehetett azokkal, akik 1919. november 23-án­- szintén tizennyolcan - "merészeltek" panaszt emelni az ügyészség­nél. A Prónay-tisztek "szokásaikat" nem tagadták meg, s ennek "tör­vényszerű" folyamataként e szerencsétlen emberek "utja" csak az abo­nyi gróf Vigyázó-kastélyba vezethetett, aminek már az ő odahurcolá ­suk előtt is rettenetes hire volt a környékben, de ez az eset - többek között - abban is eltért a korábbiaktól, hogy ekkor fogház-törzskönyv­ben nyilvántartott személyekről volt szó, akikről "számot kellett ad­ni", s igy hozzátartozóik - néha emberfeletti "akadályokat" leküzdve - követhették "nyomukat" Abonyig. A kastélyban történtekről a kora­beli, hazai, országosan terjesztett újságoknak hallgatniuk kellett. A külföldön megjelent lapok annál több cikket közöltek Abonyról, "Az Ember" c. lap például : igy értékelte a Szolnokon, Abonyban tör­ténteket : "Ez a szolnoki mészárlás még borzalmasabb és felháboritóbb - ha ugyan itt még egyáltalán lehetségesek fokozatok - mint a kecske­méti. Ha a kecskeméti hóhérok még hivatkozhattak arra a saját em­bereik előtt, hogy a kecskeméti és orgoványi mészárlás közvetlenül a románok kivonulása után történt, oly időpontban, amikor még "alkot­mányos és törvényes" állapotok nem tudtak kialakulni Magyarorszá­gon, addig ez a mészárlás a magyar nemzetgyűlés megválasztása után

Next

/
Oldalképek
Tartalom