Pásztor Mihály: A fehérterror néhány jelensége. Pest megye 1919-1920 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 8. (Budapest, 1985)

IV. A fehérterror harmadik szakasza. (1920. márciusától 1920. nyaráig.)

öt hónappal és Horthy kormányzóságának harmadik hónapjában történt. Megdől ezzel főképpen az angol diplomatáknak az a hazug állítása, hogy a magyar mészárlások egyes felelőtlen embereknek müvei, és hogy a kormány mindent megtesz arra nézve, hogy az "egyéni boszszuk ilyen felelőtlen kirobbanásait lehetetlenné tegye. "*^

7 Majd megállapította, hogy ezeket a mészárlásokat Horthy kormányzó és a magyar kormány hivatalos szervei készítették elő, Héjjas Iván nyilvános gyűlésen izgatott és biztatott a kommunista foglyok, személyek lemészárlására, ahol a helyi hatóságok vezetőinek jelenlétében nyugodtan megfenyegethette Szolnokot, ha nem követi "Kecskemét példáját". "... Safáry Kálmán táblabíró, aki a gyilkosságot előkészítő gyűlésen elnökölt, a magyar birői kar egyik tagja, a fogház, ahonnan a foglyokat elhurcolták, a magyar királyi állam egyik intézménye s a főügyész, aki a foglyokat végül kiadta s a gondnok, akinek kötelessége lett volna őket megvédeni, éppúgy a magyar állam hivatalos szervei, mint azok a katonák, akik az embertelen gyilkosságot elkövették. . . . Senki a világon fel nem ul annak az otromba mesének, hogy ., . félig agyonvert, félig agyonkoplaltatott, testi és lelki erejükben megtört fegyvertelen foglyok megtámadnak állig felfegyververzett rablógyilkosokat, aminek a magyar nemzeti hadsereg katonáit ilyen cselekedetek után nevezni kell. Noha a gyilkosság elkövetése óta több, mint egy hónap múlott el, Horthy ur sajtója egyetlen szóval sem emlékezett meg erről a mészárlásról, vizsgálatot az ügyben nem in108 ditottak, csak ugy mint a többiekben. " Az biztos, hogy Molnár Endre fhgy századának katonáit a Magyar Nemzeti Hadsereg keretében "működő" Prőnay-zászlóaljnál nyilvántartották, de a gyilkosságokban részes "Héjjas-katonák" "hivatalosan" nem tartoztak a Magyar Nemzeti Hadsereg tényleges állományá-