Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)
II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 4. A kézirat elkészítése és megjelentetése
megyünk semmire. Mondanivalónk illusztrálására célszerű térképe ket, térképvázlato kat, valamint fényképeke t, irathasonmásoka t beilleszteni. A mellékleteket általában a feldolgozás azon részeiben helyezzük el, ahol a vonatkozó szöveges rész található (szövegközti mellékletek). Amennyiben a mellékletek jellege vagy terjedelme megzavarná a szöveges közlés menetét, célszerű azokat függelékb en közölni. Sohasem szabad megfeledkeznünk a tartalommutató gondos összeállításáról. Ennek tartalmaznia kell a fejezetek és alfejezetek pontos cimeit. Igényes kiadvány nem képzelhető el idegennyelvú tartalmi kivonat ( rezümé ) nélkül, amely röviden ismerteti a mű célját, témáját és legfontosabb tartalmi megállapításait. A kézirat gondos átnézés, átjavítás után kerülhet gépelésr e. A gépelés (gépeltetés) során a következő főbb szempontokat kell tekintetbe vennünk: - legalább három példányban készüljön a gépirat, - a lapnak csak egyik oldalát használjuk fel, - a lap mindkét szélén hagyjunk margót, a bal oldalon legalább 2,5 cm-est, - 2-es sortávolsággal gépeljünk, igy egy lapra kb. 60-62 betühelyes sorokkal 28 sor kerülhet (1 szerzői iv = 40.000 "n" - kb. 25 oldal), - a fejezetek, alfejezetek, cimek, alcímek következetes kiképzésére, azaz megfelelő ciro-hierarchia kialakítására törekedjünk. A gépiratot elkészülte után minden esetben figyelmesen össze kell vetni a kézirattal. Ez az összeolvasás munkája. Ügyeljünk arra, hogy egy lapon ötnél több javítás ne legyen. A kiadvány használatát nagymértékben elősegíti, ha
