Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 4. A kézirat elkészítése és megjelentetése

mutatót vagy mutatókat készítünk hozzá. A mutatókészités kérdésével alább foglalkozunk, mivel kiadvány esetében csak a nyomdai tördelt levonat alapján lehet a mutatót elkészíteni. A kiadásra szánt gépiratot lektoráltatni kell. Megyénkben a megjelentetni kívánt történeti munkákat célszerű véleményezésre benyújtani p est Megyei Levéltárhoz (erről a felelős kiadó köteles gondoskodni). A két megfelelő szaklektor felkérésénél is ajánlatos a Levéltár segítségét igénybe venni. A lektori vélemények alapján általában még bizonyos korrekciókat kell végeznie a gépiraton, esetleg annak teljes átdolgozása is szükségessé válhat. Csak olyan történeti munka adható ki, amelyet a szakavatott lektorok arra érdemesnek Ítélnek. A technikai szerkesztés során határozzuk meg pl. a cím-hierarchiát, a leendő nyomtatott szöveg betűtípusait, a mellékletek helyi besorolását. Ezek rendkívül fontos teendők, tehát vagy hozzáértő személlyel kell elvégeztetnünk, vagy ­amennyiben magunk látunk hozzá - alaposan fel kell készülnünk rá. A kéziratszerkesztési tudnivalók megtalálhatók pl. a Kéziratszerkesztés c. sokszorosított középiskolai jegyzetben, a betűtípusokkal és egyáltalán a nyomdai fogalmakkal, tennivalókkal kapcsolatosak pedig pl. a Nyomdaipari enciklopédia (Főszerk.: Gara Miklós, Bp. 1977.) c. műben. A technikailag megfelelően előkészített gépiratot adhatjuk nyomdáb a. A nyomda először hasáblevonato t (kefelevonat) készit, amelyet gondos korrektura alá kell vetnünk ( I. korrektura = a hasáblevonat javítása a gépirat alapján). A korrigálás a szerző feladata. Nagyon fontos tevékenység, a kiadvány minősége sokban múlik rajta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom