Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 4. A kézirat elkészítése és megjelentetése

Levéltári iratnál a levéltári jelzete

t, tehát ' az intézmény és a fond (állag) megnevezését, valamint az irat évét és sorszámát (iktatószámát) kell megadnunk, a bevett rövidítésekkel. Pl.: PMLPPSKvm. főisp.biz.ir. 45/1914. (Pest Megyei Levéltár, Pest-Pilis-SoltKiskun vármegye főispánjának bizalmas iratai, 1914. évi 45. iktatószámú irat) A hivatkozások összessége, valamint a szöveghelyekhez szUkséges egyéb magyarázatok képezik munkánk jegyzet-apparátusá

t. A jegyzetek a nyomtatásban lehetnek lapalji (láb-) jegyzetek (amikor ti. a lap aljára kerülnek), vagy a munka végén, esetleg fejezetenként elhelyezett jegyzetek. (A kéziratban lapalji jegyzeteket ne használjunk!) A jegyzetek két összetevőből állnak: a szöveg vonatkozó helyén kitett arab számjegyből (a jegyzet jele) és a tulajdonképpeni jegyzetből. A levéltári jelzeten kivül a gyakran hivatkozott feldolgozásokat is célszerű jegyzeteinkben röviditve közölni, helytakarékosság céljából. Ilyenkor a jegyzetapparátus elején jegyzékben kell feloldanunk rövidítéseinket. Példaként minden helytörténész figyelmébe ajánljuk az Alsónémedi története és néprajza c. munka egységes jegyzetelését. Mondanivalónk világosabb, áttekinthetőbb és szemléletesebb kifejtése érdekében a kézirat összeállításánál különböző mellékleti anyago

t is hasznosítanunk kell. Ilyen mellékletek pl. a táblázatok, a grafikonok és a diagramok. Ezek alkalmazásával a folyamatok plasztikusabb megjelenítésére nyilik mód. Vigyáznunk kell azonban arra, hogy táblázataink, grafikonjaink annyi adatot tartalmazzanak, amennyi e cél eléréséhez szükséges. A nem elég adatot tartalmazd táblázattal sem, de a túlzsúfolt táblázattal sem