Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - e. A kapitalizmus kora forradalmak kora 1848-1944

iratok a község életének legkülönbözőbb oldalaira vetnek fényt. A járási iratanyag (amely az 1860-as évekig jórészt német nyelvű) 1849-től kezdve képez forrást. A Tanácsköztársaság helyi történetére nézve a járási direktóriumok anyagából bővebb adatokat meríthetünk, mint községi szinten (az iratpusztulások miatt). A megye a polgári korban is viszonylag széles körű önkormányzattal rendelkezett (leszámítva a neoabszolutizmus korszakát), ugyanakkor végezte a közigazgatási feladatokat is. A megye törvényhatósági bizottsága döntött a megyei autonóm ügyekben (pl. a tisztviselők választása, szabályrendeletek alkotása), e döntéseket, valamint a minisztérium rendeleteit az alispán vezette közigazgatási apparátus hajtotta végre. A megye önkormányzatát és a közigazgatást a kormány bizalmi embere, a megyei főispán felügyelte. A speciális közigazgatási ágazatok ellátását a kormány kivette a megyék kezéből és saját területi szakszerve

ire bizta (

erdőfelügyelőségek, tankerületi főigazgatóságok, pénzügyigazgatóságok

). A megyei szervek és a megyében működő állami szervek tevékenységének összehangolását 1876-tól a megyei közigazgatási bizottság látta el. A megyei szintű polgári kori szervek iratanyaga egészen 1848-ig nyúlik vissza. Az 1848-1849-es megyebizottmány jegyzőkönyveiből és irataiból, a Windischgraetz- és Haynau-féle közigazgatás irataiból falunk és a forradalom-szabadságharc kapcsolatait világíthatjuk meg. A jobbágyvilág felszámolásának folyamatát követhetjük nyomon a megyei úrbéri törvényszék úrbéri peranyagá

ból. Az úrbéri periratok községek rendjében sorakoznak a Pest Megyei Levéltárban, a földkönyvekből, urbáriumokból, térképekből,