Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? - Pest Megyei Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 1983)

II. A községtörténeti kutató és feldolgozó munka folyamata - 2. Az egyes történeti korok forrásai és kutatási feladatai - e. A kapitalizmus kora forradalmak kora 1848-1944

peraktákból álló anyag felbecsülhetetlen értékű. Használatát nagymértékben megkönnyíti Sándor Pál: A birtokrendezési periratok c. könyve (Bp. 1973.), amely az úrbéri periratok kelekezésével, a rendezési eljárás menetével stb. foglalkozik, zömmel Pest megyei anyagra támaszkodva. A dualizmus és a Horthy-rendszer korából a törvényhatósági bizottság közgyűlési jegyzőkönyve

i mellett mindenekelőtt a főispáni bizalmas iratoka

t emeljük ki. Ez az anyag a munkás és agrárszocialista mozgalom elsőrendű forrása. Sokoldalúságukkal tűnnek ki az alispáni általános

, valamint a közigazgatási bizottsági iratok. A Tanácsköztársaságra a megyei direktórium és a forradalmi kormányzótanácsi biztos iratai a legfontosabbak. Ezekhez, valamint az egyéb tanácsköztársasági iratokhoz publikált levéltári segédlet is készült: A Pest Megyei Levéltár Tanácsköztársaság kori iratai. Bp. 1969. (ismertetőleltár). Az országos szervek közül elsősorban az 1848-1849. évi minisztérium, az Abszolutizmuskori Levéltárb

a összevont szervek, valamint az 1867 utáni Belügyminisztérium és Földművelésügyi Minisztérium iratanyaga jön számításba falutörténeti kutatómunkánk szempontjából. Ezeket az iratanyagokat az Országos Levéltár őrzi. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a munkásmozgalom történetének legfontosabb dokumentumai a Magyar Szocialista Munkáspárt KB Párttörténeti Intézete Archívumában lelhetők fel. Szerencsés esetben értékes adatokhoz juthatunk a községben élő családok, személyek birtokában levő iratok révén, amelyekről gyakran birtokosaik sem tudnak, mert az iratok pl. a padláson lappanganak. Igen fontos feladat tehát a