Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

II. A pecsétek pecséttani vizsgálata - A pecsét-szimbólumok vizsgálata

ugyanakkor. Braun János községi biró 1873. jan. 20-án igy irta le Iklad pecsétjét: "Iklad község pecsétjének lenyomata, melynek félkoszoru alakban rozmaring forma két ágacska összefűzve és felfelé álló irányban, a tetején ezen szó Iklad és alatta a félkoszoruban egy szőlőfürt és két csillag látható, hihető annak jeléül, hogy valamint most, ugy az előtt is a lakosság többnyire szőlőmivéléssel foglalkozott, a szőlőfürt két oldalán a pecsétnek keletkezési éve látható 1768. a mely községnek községgé lett alakulásával egy idejű." Ikladra 1754-től érkeztek német telepesek folyamatosan 53 Ráday Pál telepitési akciója során, nem valószínű, hogy csak 1768-ban lett községgé, ez nyilván a pecsét vésetésének az időpontja. Az sem hihető, hogy 1754-1768 között a német jövevények szőlőmüvelésükkel annyira kitűntek volna a környék átlagosan jó szőlőkulturájának a közegéből, hogy egyedül ők "érdemelték" volna meg viselni pecsétjükön a szőlőfürt ábráját. A balta ritka a pecsétképeken, csak Nagykőrös 1579-es és Mogyoród pecsétjein látható (Mogyoród 1-2. ). Talán annak jelképe, hogy mind a két településnek meg kellett küzdenie az erdővel, hogy helyet teremtsen magának. A fegyverek, harci jelvények, nemesi lovaskatonák a pecséteken elsősorban a nemesi községek esetében fordulnak elő. Nemesi lovasok nyargalnak Áproka, Majosháza pecsétjein (Áporka 1., Majosháza 2.). Szablyát tartó kar látható Tápiószele nemesi község pecsétjén stb. (Tápiószele 1.). Ráckeve város címerében az egyenes, kétélű kard a vá54 rosnak egykori "vérbiráskodási jogát" jelenti. Tököl jobbágyközség pecsétjén oroszlán gerezdes buzogányt emel. A hagyomány 1863-ban, hogy "... az élő Öreg em-