Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876 - I. A pecsétek története - A falvak pecsétjeinek története

Ebből a fajtából a legjellemzőbb Helmeczy Mihálynak, a Jelenkor c. lap volt főszerkesztőjének Törtei pusztai község számára 1850-ben ajándékozott pecsétje. Rajta nomád lovas nyargal, Helmeczy és a nemzeti romantika szerint nyilván maga Törtei kun főember, aki 1290. jul. 10-én Árboc és Kemence, valamint rokonaik segítségével Körösszeg váránál meggyilkolta IV. (Kun) Lászlót. A nemzeti ébredés, a magyar nyelv hivatali előretörésének többévtizedes korszakában az uj pecsét vésetésének indítéka, hogy a latin köriratu pecsétet magyar nyelvűre cseréljék fel, mint láttuk az egyik megye-pecsét is igy született. A magyar nyelv hivatalossá tétele, 1844-re a pecsétek magyar nyelvűvé válása már spontán módon lezajlott, alig van még latin köriratu pecsét PPS megyében. Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc alatt, bár uj időszámítást nem vez ettek be a francia forradalom példájára, néhány település uj pecsétet csináltatott, melynek körirata: "A SZABADSÁG ELSŐ ÉVÉBEN 18 48", valóságos forradalmi és nemzeti hűségnyilatkozat. Ezek a helységek Szigetmonostor, Nagykovácsi, Pilis szentlászló, Pócsmegyer és Tótfalu, mind a Duna jobbpartján fekszenek és mind nemzetiségi lakosságú helyek. A szabadságharc leverése után ezeket a pecséteket nem használják az idegen uralom alatt, valószínűleg nem is jutott eszükbe a további hivatali használat, hiszen a pecsét köriratának kinyilatkoztatott lényegétől messze elmaradt a valóság, 1850-ben ezek a községek uj pecséteket vésettettek. Azok a pecsétnyomók, amelyek szintén a forradalom hatására készültek, de köriratukban egyszerűen csak az 1848-as évszám volt olvasható, továbbra is használatban maradtak, né-