Horváth Lajos: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei, 1381-1876 - Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. (Budapest, 1982)

Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei 1381-1876 - I. A pecsétek története - A parasztvármegye pecsétjeinek története

ha egészen vizsgált korszakunk végéig. Ismerünk egy községi pecsétet, amelyen a "szabad sajtó" korabeli ábrázolásaihoz hasonlóan kéziprés mellett egy nemesi öltözetű férfi áll kardosán egyik kezében friss nyomtatványt lobogtatva és egy nyomdász kezében a kéziprés forgató rudjával. Sajnos, a község nevét a rossz lenyomat miatt nem tudtuk 31 megállapitani. Valamelyik Váchoz közeli helységé lehetett. Az idegen uralom a községi pecséteken legdrasztikusabban Csővár magyar nyelvű és Héviz, Törökbálint német nyelvű uj gumibélyegzőjén mutatkozik meg, mindkettőn Habsburg-Lotharingiai kétfejű sas, mellén az osztrák cimerrel. Az előbbi szlovák, a másik magyar és német lakosságú település. A szabadságharc után jelennek meg a gumibélyegzők a közigazgatási pecsétek körében, elsőként megyei és járási szinten tömegesen, majd 1855-ben a kerületi jegyzőségek és 1873-ban a körjegyzőségek megszervezése szinte teljesen háttérbe szoritja a középkori eredetű, címeres, rajzos községi pecséteknek a szines világát. Ez a folyamat az ország nyugati felében, Sopron megyében és központi területein, Pest megyé32 ben egyként megfigyelhető. A parasztvármegye pecsétjeinek története PPS megyében, a török hódoltság peremén 1638-ban megalakult a parasztvármegye, a kettőshatalom bonyolult viszonyai között a parasztság, a nép, a társadalom alsó osztályainak fegyvers Önvédelmi szervezete; vállalt feladata volt a közbiztonság helyreállítása, megteremtése, a latrok és prédók üldözése.