Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
150 TRINGLI ISTVÁN sebb okunk kételkedni abban, hogy a legtöbb ilyen esetben valóban ez állhatott az áttételek mögött. Varsány esetében a sedria közelsége komoly súllyal eshetett latba, Üllőre, a Pest megyei törvényszékre innen valóban gyorsabban lehetett eljutni, mint Soltra. Hegyesről, Kenderesről, Bőről is a tiszai országúton Szolnokon át jóval könnyebb volt a Pesti-síkságot megközelíteni, mint Verpelétet, a hevesi sedria akkori helyét, különösen, ha számításba vesszük a 15. századi vízrajzi viszonyokat, hisz a Tiszát övező mocsarak, ártéri erdők és szittyós rétek ezeket a településeket nemegyszer valóságos szigetekké változtatták, honnan a külvilág felé a legegyszerűbb kijutás az ősi sószállító úton történhetett csak, mely maga is az egyetlen szűk, a nagyobb tavaszi árvizek idején is többé-kevésbé száraz sávon húzódott kelet-nyugati irányba. Újszász esetében azonban az áttételt a közelséggel semmiképpen sem indokolhatjuk. Elég egy pillantást vetni Balla Antal 1793-ban készült térképére, hogy belássuk: elképzelhetetlen olyan vízrajzi változás a közben eltelt három évszázad alatt, ami egy olyan kerülőt feltételezne, ami miatt érdemesebb volt Üllőre menni, mint Szolnokra.536 A földrajzi érv mellett magából az áthelyező oklevélből is megállapíthatjuk, hogy itt valamilyen más oknak kellett közrejátszania, a másik négy rendelkezéstől eltérő formulák közt kelt irat ugyanis hallgat arról, hogy Újszászt a Pest megyei sedria közelsége miatt kellett volna áttenni Külső- Szolnok megyéből. A megyék működésének tárgyalásakor még látni fogjuk, hogy Pest megye esetében a megye területe folyamatos bővülésének mi lehetett az egyik, valószínűleg nyomosabb oka. Ugyancsak a megyei joghatóság kérdését érinti az, hogy ezek az áthelyezések az egész falut, avagy csak az említett birtokos ottani birtokrészét érintették-e. Varsány esetében nincs tudomásunk más birtokosról, mint az apácákról, Újszásznál is valószínűleg a település összes földesurát felsorolta az oklevél, így mindegyikük birtokrészét áttették Pest megyébe. Hegyes esetében is hasonló a helyzet, Kenderesnél és Bőnél (a mai Tiszabő) azonban egyértelműen kimondja a rendelkezés, hogy ez csak Kenderesi Balázs itteni részeire vonatkozik. Várok esetében is csak a birtok egy része került Pest megye joghatósága alá, a mások kezén levő birtokrészek továbbra is Külső-Szolnok megyéhez tartoztak. Ez magyarázatot ad arra is, hogy a későbbiekben miért nem maradtak — Várok kivételével — Pest megyében e falvak. Részben az ilyen típusú áthelyezéseket sejthetjük az olyan adatok mögött, amikor egy falut két megyéhez tartozónak is számítanak. Pest megye joghatóságán kívül esett Pest városa, így a megye területéhez sem számítjuk. A város határai így a megye határait is jelölik. Az 1281-ben kelt támokmesteri oklevél alapján Pest eredeti határait a várost körülvevő nagy árokkal azonosíthatjuk, amely a mai Belvárost fogta közre. Ez az árok nem azonos azzal az ősi Duna-ággal, amit később Kis-Rákos-árok néven emlegettek, ami jóval nagyobb területet kerített körbe. Északon Újbécs (a mai Vörösmarty tér környéke) már kívül esett a határon, azonban valamikor a 15. század közepén Pest külvárosává vált.537 A megye határa tehát ettől a belső ároktól a Duna partján haladt észak felé egészen a Sződ-Vác határig. Sződöt ugyan 1524-ben egyértelműen Nógrád megyéhez tartozónak említették ez azonban tévedés volt. 1317-ben Pest megyéhez számították, akárcsak 1471-ben, 1499-ben vagy akár 1565-ben.538 Hogy mi lehetett az oka e szórványadat keletkezésének, nehéz megfejteni, talán az egyébként Nógrád megyei ügyben elvégzett vizsgálat téveszthette meg az oklevél kiállítóit. A dunai szigetek nem Pest megyéhez tartoztak, kivéve a bal parthoz közel fekvő néhány kis jelentőségű szigetet, mint például az 1439-ben említett Göddel szemben fekvő Gödi-szigetet.539 Csörögöt 1565-ben Pest megyéhez számították, ez bizonyára korábban is így történt. Itt, a sződi és csörögi határtól északra már Nógrád megye kezdődött.540 Innentől kelet felé tartott a megyehatár, melynek szélső pontjait Rátót, Hártyán és Némedi határai jelölték. 1426-ban egy királyi adománylevél Hartyánt egyértelműen Pest megyébe, Némedit azonban Pest és Nógrád megyébe tartozónak nevezte.541 Szilágy és Püspökhatvan érintésével jutott ki a határ a Galga vizéhez, ahol eredetileg egy kicsit délkeletre fordult. 1438-ban még megkülönböztették a Pest megyei Alsómácsát a nógrádi Felsőmácsától. 1446-ban azonban már mindkettőt Pest megyéhez számították, sőt ugyanekkor már egysze536 BALLA 1793. - A sedriahelyekre CSUKOVITS 1997. 537 BTOE III. 199-200.; KUBINYI 1973, 14.; GYÖRFFY 1997. 155. 538 DL 23 986.; PEST 1002., 1201., 1609. sz-ok. 589 PESX 687 sz 540 PEST 1635 sz 541 PML 108. sz. oki. (DF 280 178.)
