Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
494 SZAKÁLY FERENC A győri törvényszék 1642-ben 10 ezüst tallér kártérítésre kötelezte a nagykőrösi Benke Pált, aki egy beteg lovat értékesített.970 Ugyanez évben egy győri polgár nyújtott be keresetet — nyilván hasonló természetű ügyben — dunapataji Veszprémi György nemes ellen, illetve ráckevi Csifány Márton és Mihályi! Gergely perelte kősó áráért győri Kapornaki Pétert (16 Ft).971 1645-ben tököli Horváth Máté azon panasszal fordult a Magyar Kamarához, hogy Lendvai János győri harmincados 64 ökröt vett el tőle.972 1654-ben kecskeméti Varga Márton négy csorda ökröt hajtatott fel Győrbe, ahol is nemes Török István személyében talált vevőre.973 1679-ben amiatt került sor perre Fördős Mihály nemes győri polgár és a szentmártoni apát között, mert az utóbbi elhajtatta Fördős töltéstavai pusztájáról kecskeméti Illyés István és Lázár Pál 17 ökrét974 Dunapataji Márkus Mátyás nemes 1680-ban indított keresetet a győri magisztrátus előtt győri Iványos Miklós és Komáromi István ellen, akiktől kölcsönt vett fel. Ennek ellenértékeként 1679-ben előbb 70, majd 176, végül 78 ökröt hajtott fel. Ez utóbbi tételt ugyan eredetileg győri Szűcs Mihálynak és Nagy Tamásnak készült eladni, ám a töttösi legelőn hitelezői lefoglaltatták állásait.975 (Az esetből kiolvasható, hogy a győriek a marhahajtás folyamatosságának fenntartása érdekében előlegeket folyósítottak a pénzszűkében levő hódoltságiaknak.976) 1688-ban Koháry István emelte fel szavát kecskeméti Szentkirályi Pál és Tubák János jószágainak lefoglalása miatt, mondván, hogy a jobbágyok felett első fokon földesuraikat illeti a bíráskodás joga.977 Egyébként a pest-pilis-soltiak meghatározó jelenlétének bizonyságaként elég arra utalni, hogy a „győri pusztán” fekvő Mezőőrs legelőit közönségesen az eladatlanul maradt kecskeméti és nagykőrösi marhák maradékhelyeként tartották számon.978 Az Ausztriából Győrbe települt és ott kereskedővé lett Gindly család irataiból kiderül, hogy a kecskemétiek a bőrökkel való kereskedésben sem engedtek másokat maguk elé. 1677-ben kecskeméti Damján Istvánnak 1283 ökör-, tehén- és sőrebőr felvásárlása céljából felvett 850 arany miatt volt pere Gindly Orbán Fülöppel. Az affér nem rontotta meg tartósan együttműködésüket, hiszen 1685-ben Damján vitte fel Győrbe polgártársa, Czebe Bálint ismeretlen számú bőrét, aminek fejében Gindlytől 150 forintot vett fel, de aztán egyikükkel sem számolt el, ami újabb hosszú pereskedéshez vezetett.979 Győri kontextusban, Pest vármegye 1676-ban, 1678-ban és 1679-ben Győr vármegyéhez intézett átiratának, illetve a Magyar Kamarához benyújtott beadványainak980 fényében nyerik el igazi értelmüket a Kecskemét számára például Esterházy Miklós által 1626. február 8-án és III. Ferdinand által 1646. december 5-én kibocsátott védlevelek, amelyek mindenkit eltiltottak attól, hogy a város kereskedőpolgáraival szemben represszáliát alkalmazzanak. Vagyis: azokat mások — legyenek azok városuk- vagy csupán környékbeliek — adósságáért feltartóztassanak, magukat lefogassák, áruikat árestáltassák.981 A kereskedelmi kapcsolatok természetét ismerve a fentiek alapján az várnók, hogy a Hódoltságból Győrbe áttelepültek között is a kecskemétiek és a nagykőrösiek vezetnek majd. S valóban: az itteni tanácsülési jegyzőkönyvben 1636-ban és 1638-ban meg is találjuk Vörös János, majd Karczai Miklós kecskeméti menekültek nevét.982 Meglepetésünkre azonban a Győrben polgárjogért folyamodók névsorában annak a Ráckevének polgárai vannak többségben, amely valamicskét még megőrzött előző századbeli kereskedelmi kapcsolataiból, ám — mint látni fogjuk — nem annyira Győrön, mint inkább Komáromon keresztül, a Dunán és a Dunától északra fekvő utakon közelítették meg Bécset. Dacára annak, hogy fenti adatsorunkban mutatóban sem bukkannak fel Ráckevére vonatkozó adatok — ami persze egyszersmind válogatásunk esetlegességére is utal —, 1627-ben Barkó János és Lőrinczi Balázs települt 970 GyMSML Győr város lt., Tanácskozási jkv. 7. köt. p. 104. 971 GyMSML Győr város lt., Tanácskozási jkv. 7. köt. p. 165. 972 MOL MKA Miscellanea 43. tétel. Tricesimalia. Győr. 1646. augusztus 2. 973 GyMSML Magyaróvár város lt., Tanácsülési jkv. 1. köt. 187. föl. (1654. október 12.). 974 MÓL Fördős család lt. Fase. XXII. 1679. szeptember 29. 975 GyMSML Győri káptalan Hiteleshelyi lt. 14. köt. p. 9. 976 GECSÉNYI 1993c, 106. 977 LENGYEL 1940, 48. (45. sz.). 978 GECSÉNYI 1994, 70. és 82. 979 GECSÉNYI 1993c, 109-110. (Kiegészítve — a szerző szívességéből — Szabó János tanúsítványával: TML, Gindly család lt. VI/79.) 980 SZAKÁLY 1992a, 608. és GECSÉNYI 1993c, 106. 981 HORNYIK 1860-1866, H. 484. (309. sz.). 982 GyMSML Győr város Tanácskozási jkv. 1. köt. 333.
