Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
180 TRINGLI ISTVÁN nélkülözhette őket. 1432-1433 tájáról származik az a hadügyi tervezet, mely többek közt azt volt hivatva eldönteni, hogy a felsorolt seregállításra kötelezettek közül melyik csapatnak milyen irányba kell felvonulnia az akkori potenciális ellenségek közül. A lehetséges ellenség és a támadás iránya szerint osztották el a csapatokat seregtestekbe, vagy ma úgy mondanánk, mozgósítási körletekbe. A mai Pest megyét alkotó mindegyik közigazgatási egység a husziták ellen lett irányítva: a husziták ellen (contra Hwzitas) küzdöttek Pilis, Fejér, Nógrád, Pest és Hont megye csapatai.730 Ehhez a tervezethez kapcsolódott egy datálatlan feljegyzés is a Zsig- mond király halála utáni évekből. E szerint a tervezetben foglaltakat megvalósították. A kimutatásból megtudjuk, hogy az egyes megyék hány katonát voltak kötelesek kiállítani. A régiónkban fekvő megyék ugyanabban a csoportban szerepeltek, melybe a tervezet is beosztotta őket, a lehetséges katonai célpontok köre azonban kitágult. Németország és a husziták ellen hadba vonulók közt találjuk Pilis megyét, melynek 50 katonát kellett a táborba küldenie. Sajnos, Pest megyénél éppen egy elírás miatt nem kaphatunk pontos képet a kiállított erőről, ugyanis Tolna, Nógrád és Pest megyék nevei mellett összesen száz harcos áll, ha a kicsiny Pilis megye 50 katonáját, vagy Hont és Bereg 300 fős csapatát tekintjük, világossá válik, hogy másolási hibával állunk szemben.731 A megyei csapatok intézménye később is működött, 1523-ban törvény kötelezte a királyt arra, hogy a megyei csapatok élére kapitányokat állítson.732 1499-ben Ulászló utasította Pilis megyét, hogy a szegedi táborba küldjék el csapataikat (gentes) és velük 1-2 tarackot is.733 A megye adott kereteket a köznemesség országos szereplésének is. A nemesek megyénként küldtek követeket, vagy megyénként jelentek meg nagyobb számban az országgyűléseken. Az első pest-pilisi példánk, amely országos ügyben kelt, 1405-ből származik. Április 27-én „Zsigmond király különös rendeletére és írásos parancsára” a Rákos mezején Garai Miklós nádor Pest és Pilis megye nemesei és minden más állapotú emberei számára „közgyűlést” tartott, ahol kikérdezték őket, hogy hozzájárulnak-e a király, a főpapok és bárók legújabban hozott dekrétumához. A budai káptalan több kanonokját küldte ki a nemesek meghallgatására, akik meghallgatván és megértvén a végzéseket, egybehangzóan kijelentették, hogy a meghozott rendelkezések az ország és lakosai boldogulását szolgálják, és megerősítették azokat734 Ugyanezen a hétfői napon nyílt meg Erzsébetfalva mellett a nádor „rendes” közgyűlése. Először 1439-ben találkozunk Pest megye országgyűlési követeivel. A Budán összejött rendek május 30-án kinyilvánították hűségüket Albertnek és feleségének, Erzsébetnek. Az oklevélre a résztvevő bárók és megyei követek ráfüggesztették pecsétjeiket. Az iraton eredetileg függő 64 pergamencsíkból ma 56 látható, ezek közül az egyiken Pest megye követének neve: Vároki László áll, egy másikon pedig a pilisi Wehlweus-i János neve szerepel.735 1446-ban sikeresen jártak el a Pest megyei követek jogaik megvédelmezése érdekében Hédervári Lőrinc ispánállító törekvésével szemben. Egy évvel később, 1447 szeptemberében Budán tartottak országgyűlést, ahol a nádor hirtelen halála miatt döntöttek arról, hogy Buda várát a kormányzónak adják át. Az erről szóló oklevél végén felsorolták a követeket is. Pest megyét a bevett szokás szerint négyen képviselték: Kátai Izsák, Irsai Antal, Borsovai Miklós és Dabasi Miklós. Pilis megyéből három személy neve szerepel itt: Pomázi Cikó Sándor és Csibi István, a harmadik egyházi ember volt, a megye egyik legnagyobb birtokosának, a budai káptalannak dékánja: Jakab mester.736 Az 1505-ös Mihály-napi rákosmezei gyűlésen Pilis megyét Tahi István és Pomázi Cikó Gáspár, Pestet Sülyi Etele Miklós, Gyáli Kenderesi Mihály és Horváti Ádám képviselte.737 Az 1518-as tolnai országgyűlésen Pest megyét Kátai Mihály, Palotai Pecsétes Imre, Tárcsái Csík István, Lébi János, Péteri Angyal Bálint és Velikemellékei Glesán Miklós, Pilist Szentendrei Ispán Ábrahám és Szomori János képviselte.738 Már a megyék közelsége miatt is természetes, hogy Pest és Pilis megye követei könnyen részt vehettek a Budán, Pesten vagy a rákosi síkon tartott országgyűléseken. 730 DRH 1301-1457. 421. 731 DRH 1301-1457. 429. 732 CJH 1523: 44. te. 733 bombardas sive serpentinas vulgo tharaczk sive hofíhycha appellatas - KÁROLYI III. 37. 734 KOVACHICH 1798-1800,1. 310. - A törvény a királyi pecsét megújításáról és az új pecsét alatt megerősítendő oklevelekről intézkedett (DRH 1301-1457. 214.). 736 DRH 1301-1457. 301. 736 SZENTPÉTERY 1902, 153. 737 KOVACHICH 1799, 335. 738 SZABÓ 1909, 132.
