Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
156 TRINGLI ISTVÁN Forrásbőségre nem panaszkodhat Pest megye kutatója. Az említett alnádori oklevél után a következő ránk maradt, Pest megye nevében kelt oklevél 1379-ben kelt.57,7 A kibocsátót feltüntető intitulatio egyszerűen a „Pest megye szolgabírái” megnevezést tartalmazza. Ettől kezdve rendszeresen így nevezte magát Pest megye „hatósága”. Csak elvétve (1381, 1498) találkozunk a „mi, Pest megye négy szolgabírája” (nos quatuor iudices nobilium comitatus Pestiensis) kibocsátóval.577 578 Az intitulatio néha név szerint is megnevezte a szolgabírákat, pl. imigyen: „mi, Lóránt fia Gergely stb. Pest megye szolgabírái”. Az okleveleken csak a szolga- bírák pecsétjei láthatók. A megyéhez szóló parancslevelek sem hagyták figyelmen kívül a Pest megyei sajátos helyzetet. A címzés (adresse, inscriptio) „Pest megye szolgabíráihoz” vagy „Pest megye nemes szolgabíráihoz” szólt. Más megyékben ezt mindig megelőzte a „megye ispánjához vagy alispánjához” kitétel. E címzések hűen kifejezték, hogy a felsőbb bíróságoknak — hiszen az oklevelek nagy része bírói ügyben kelt — csak a sedriával volt dolguk. Ha az egész megye egyetemét érintő parancsot adtak ki, a címzés is megváltozott. Zsigmond király 1436-ban „Pest megye összes nemeseihez és más állapotű embereihez” írta parancslevelét. Ekkor azonban nem vizsgálatot kellett a szolgabíráknak végezni. Miklós deák és Palotai Lórándfi László adószedők előadták a királynak, hogy a bázeli zsinat és az országgyűlés határozata értelmében kivetett ötvenedet a Pest megyei birtokosok nem engedik magukon, jobbágyaikon és népeiken beszedni. A király ezért az adó megfizetésre intette őket, azzal, hogy aki nem fizetne, annak összes birtokait a két adószedő lefoglalhatja, és mindaddig elfoglalva tarthatja, amíg az adót meg nem adja. Az oklevelet az adóbehajtók vitték magukkal és a vonakodóknak felmutatták.579 A Jagelló-kor végén aztán egy egyszerű vizsgáló parancsban is felbukkant az előbb említetthez hasonló címzés.580 Ráadásul a megye saját magát is mind gyakrabban másként kezdte nevezni. 1500-ban „mi, Pest megye nemeseinek közössége” (nos universitas nobilium comitatus Pesthiensis) bizonyította Kenderesi Mihály nemességét, az oklevélen azonban csak a négy szolgabírói pecsét látható.581 Ez a szokatlan megnevezés még teljesen beillik az előbb említett Zsigmond-kori oklevél tendenciájába. Ugyanígy megfelel a korábbi szokásoknak az is, amikor „Nógrád, Hont, Pest és Heves megyék nemeseinek közössége (universitas nobilium) Abaűjvár vitézlő és nemes nemeseinek közösségéhez (egregiis et nobilibus universitati nobilium)” levéllel fordult 1514-ben, hogy segítsék meg őket a lázadó a parasztok ellen.582 Az azonban már nem, amikor 1512-ben, majd 1514-ben ennél egyszerűbb ügyekben adtak ki ugyanezzel a címzéssel oklevelet.583 15 12-ben még elképzelhető, hogy a fennebbi elképzelés vezette a megyei írnok tollát. Ez ugyanis egy nyugta, arról, hogy Kenderesi Gyáli Mihály megadott 50 dénárt. Ez az összeg az egytelkes nemesek szokásos évi adója volt. Itt tehát még lehet, hogy szándékosan az egész megyét és nem csupán a szolgabírákat nevezték meg oklevélkibocsátóként. 1522-ben aztán a szolgabírák név szerinti felsorolása után egy szokásos sedriai ügyben hozzátették azt is, hogy „nemkülönben (neonon) Pest megye nemeseinek közössége”.584 Ezután — néhány kivételtől eltekintve — általában ez az intitulatio járta Pest megyében. Az oklevelek címzéseinek változása is mutatja azokat a Jagelló-kor végi változásokat, amelyek a Mohács utáni évtizedekben a megyéket rohamosan átalakították. E változásokból a 16. század közepén, második felében született meg az „önkormányzati megye”.585 Egész korszakunkban mindössze két alkalommal van tudomásunk arról, hogy a megye ispán nélküli helyzetén változtatni akartak volna. Ebből csak az egyik kísérlet volt rövid ideig sikeres. 5. Hédervári Lőrinc ispánállító kísérlete 1446-ban két országgyűlést tartottak, az elsőt márciusban Székesfehérváron, ahol többek közt arról is határoztak, hogy pünkösdkor egy másik gyűlést kell tartani. Ez utóbbit a Rákos 577 A megyei kormányzatról készült megállapítások az összes megyei oklevél figyelembe vételével készültek. Mohács előtti gyűjtemény adatai. CD-ROM 1998. 578 DL 7341.; Bánffy lt. 526. (DF 261 079.). 579 DL 98 135.; PEST 661. sz., dátuma rossz, az oklevél kelte február 18. 580 DL 99 813. 581 DL 105 695. 582 MON. RUST REB. 117. 583 DL 105 701.; Kassa város It. Miscellanea 69. (DF 270 010.). 584 Egri káptalan magán lt. 16-4^1-11. (DF 210 523.). 585 TRINGLI 1997a.
