Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
kérdésekben gyakran huzakodó központi hatalom, illetve a magyar rendek, a központi kormányszervek és a magyar rendi intézmények között. Az alábbiakban a cselekvő személy vagy intézmény szerint tájékozódva vesszük sorra a Pest, Pilis és Solt megyei birtokjogügyleteket. (Zárójelben az ilyen típusú ügyletnek a mintavételben szereplő első előfordulását jelezzük.) Az uralkodó nevében eljáró Királyi Kancellária — természetesen az igénylők ösztönzésére — rendszerint rendkívül gyorsan reagált a magyar birtokjog folyamatosságának megszakadására, ami főként a) magszakadás (Solt m., 1542. szeptember 3.)385 és b) hűtlenség (Pest m., 1549. május 9.)386 nyomán következhetett be. Hűtlenség bűnébe lehetett esni helyi lázadásban való részvétellel,387 az erdélyi fejedelemhez való pártolással (különösen 1556-ban, amikor Izabella királyné és János Zsigmond visz- szatért lengyelországi száműzetéséből s visszavette Erdély kormányzatát),388 s — nem utolsó sorban — azzal, hogy az illető birtokos török szolgálatba állott.389 Bár kisebb értékű egységek eladományozása már a török megszállás kezdetén is előfordult,390 a verseny élesedésére — s ezzel a jövedelmezőség fokozódására — utal, hogy — miközben olyan mamutbirtokok is új gazdát kaptak, mint Kecskemét vagy Nagykőrös391 — olyan adománylevelet is találunk, amely egy-egy pusztarészről vagy néhány jobbágyteleknyi fekvőségről rendelkezik. A megadományo- zottak java része végvári katona, kivált tiszt: Pilis megyében rendszerint komáromi magyar katona és naszádos,392 Pest megyében pedig egri lovastiszt, prefektus, várnagy, esetleg maga a főkapitány volt.393 Közéjük inkább csak a korábbi évtizedekben „keveredett” egy-egy másutt (Győrben,394 Oláhújvárott,395 illetve Szarvaskőn,396 Ónodon397 stb.) szolgáló tiszt. A királyi részvétel persze nem merült ki az egyszerű adományozásban, hanem kiterjedt a) a birtokjog — főként új adomány formájában való — megerősítésére (Pest m., 1550. február 14.);398 b) fiágon kihalt családokban maradt leánygyermekek „fiúsítás’’-ára (Pest m., 1572. december 19.);399 A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 391 385 PEST, 1551. sz. (RoggendorfF generális egy korábbi, még a török megszállás előtt kelt adományának megerősítése), vö. 1552. sz. 388 pest, 1565. sz. 387 Az előbbi jegyzetben idézett oklevél azzal indokolja a birtokelkobzást, hogy a Zsámbokot birtokló Tárnok Ferenc murányi várnagy nem pártolt el az uralkodó által megnótázott Basó Mátyástól. (Murány védelmében való részvételéről 1. Tinódi Sebestyén: Szitnya, Léva, Csábrág és Murán váraknak megvevése 357., 434. és 458. sor. In: TINÓDI, 366., 369-370.). 388 PEST, 1594., 1605. (1557), 1660. (1558), 1612. (1558) sz-ok. Az ekkori nagy adományozás-hullámról 1. még SZAKALY 1997, 26. Alkalmasint az ún. Balassa-Dobó „összeesküvés”-sel (HÓVÁRI 1987) lehet összefüggésben 1569- ben Borsvay István Tápiósüly, Ság és Zsidó birtokainak elkobzása (MNM Та., vö. PEST (kiég.) 1668/b. sz.). 389 Erre csak áttételes példánk van, vö. SZAKALY 1969b, 43. 390 1559. szeptember 27-én Sukán János egri ellenőrt iktatták be — harmadmagával — két lakatlan szabadszállási nemesi kúria és tartozékai birtokába: MNM Та, PEST (kiég.) 1617/a. sz.; Simon Antal komáromi naszádos vajda három elhagyott szentendrei nemesi telket kapott 1567. július 16-án: PEST 1660. sz. és 1567. szeptember 21.: MNM Та., PEST (kiég.) 1661/b. sz.; 1582. február 25-én Radéczi István helytartó Tóth Illés 4-5 teleknyi dabi birtokrészét adományozta Rötthy Orbán egri katonának: MNM Та, Fáy iratok, PEST (kiég.) 1697/a. sz. 391 ZOMBORY 1938-1939. és MAJLÁT 1943. 392 1562. január 8. (PEST 1635. sz.) és december 26., ül. 1562. július 4.: MNM Та, PEST (kiég.) 1637/a-1638/b. sz-ok; 1567. július 16.: PEST 1660. sz. és 1567. szeptember 21.: MNM Та., PEST (kiég.) 1661/a-b. sz. 393 pest 1599. (1557), 1610-1611. (1558), 1641. (1564), 1647. (1564), 1649. és 1651. (1565), 1687. (1579), 1727. (1592) sz-ok stb. Arra is van példa, hogy egri katona Pilis megyei birtokos volt: 1564-ben Tabajdot Pásztóy Ferenc birtokaként írták össze (MOL MKA Conscriptiones portarum XL. 124.). 394 Paksy György győri gyalogos kapitány 1581-ben solti (!) birtokokat kap, 1. PEST 1695. sz., vö. 1709. sz. (1585). - Nyilván azért törekedett értük, mert a családnak itt is (NAGY SZEDER 1926-1936, I. 80.), a Duna túlsó, Tolna megyei oldalán, a névadó mezőváros környékén is (CSANKI 1890-1913, III. 472-473.) voltak törzsbirtokai. 395 PEST 1617. sz. (Rác alias Vratkovics Pál neve tévesen Patkovicsnak olvasva). 396 PEST 1583. sz. (1553). 397 Kátay Ferenc ónodi kapitánynak, 1. 1555. augusztus 18.: MNM Та., PEST (kiég.) sz. n. 398 1550: MNM Та., PEST (kiég.) sz. n. - Az okok közt az oklevelek elrablását (1553: PEST 1584. sz.) és elveszelődését említik (1562: PEST 1634. sz.), ami ezekben a hadas időkben gyakorta előfordult. 399 PEST 1672. sz. (1572).
