Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
392 SZAKÁLY FERENC c) a jogaiban megtámadott birtokosok jogának megvédelmezésére (Pest m., 1556. február 15.),400 amire különösen az egyházi birtokosok szorultak rá, s amellyel természetesen valamelyik erős környékbeli magyar végvár katonáit bízták meg;401 d) birtok visszabocsátására (Pest m., 1577. június 7.),402 birtokfelosztás elrendelésére (Pest m., 1578. április 14.);403 404 e) foldesurak közti magántermészetű megállapodások, végrendeletek stb. megerősítésére.434 A birtokba iktatás természetesen továbbra is a — parancslevélben megnevezett — királyi emberek egyike és a hiteleshely által közhitelű tanúként kiküldött kanonok vagy szerzetes feladata volt, akik aztán az aktus megtörténtéről írásban értesítették megbízójukat (rendszerint az országbírót). Mivel a három megye területén — mint arról már szóltunk — nem működhettek ilyen célra felhasználható egyházi testületek, a Pest, Pilis és Solt megyei beiktatásokat legtöbbször a dunántúli részeken a Nagyszombatban székelő esztergomi káptalan (1555. október 10.) 405 a Dunán innenieken az egri káptalan (1555. augusztus 18.) bonyolította le.406 Míg az utóbbi, úgy tűnik, nem szívesen mozdult ki székvárosából, addig az „esztergomiak” komáromi407 és oláhújvári kiszállásokra408 is vállalkoztak. A beiktatásokat úgy kell elképzelni, hogy azt — ha már a helyszínre nem szánhattak ki — az illető várnak a birtok felé eső kapujában végezték el.409 Meglehet, hogy ez általában valóban így volt, 1579. március 12-én azonban az egri káptalan Bathay Pál szolgabíró házában, úgymond, Pest megye ítélőszékének szokott helyén (loco videlicet sedis iudiciariae praedicti comitatus Pestiensis) próbálkozott Pálfíy Miklósnak Kenderessy Boldizsár birtokaiba való beiktatásával410 Az aktus általában kudarccal végződött, hiszen az összegyűltek között rendszerint akadt olyan — esetleg magáról a hódoltsági helyszínről érkezett — szomszéd vagy környékbeli, aki az eljárás lefolytatása ellen felszólalt és ezzel pert kezdeményezett az adományos ellen. Általában az említett két, országos hatáskörű káptalan szolgálatait vették igénybe a birtokosok magánjogügyleteik lebonyolításához is, amibe amott a győri411 a pozsonyi412 és a szintén Pozsonyban székelő budai káptalan,413 emitt a garamszentbenedeki bencés414 és a leleszi premontrei konvent,415 valamint kivételesen — a váradi káptalan416 „segített be”. Ezen aktusok közül a leggyakoribb a legkülönbözőbb típusú ügyekben írásba foglaltatott tiltakozás (protestatio) és — jóval ritkábban — végrendelet vagy magánmegegyezés közhitelű formába öntése volt. A hiteles helyek másik fontos feladata a — felülről érkezett megkeresésre — elvégzett tanúvallatások elvégzése volt, amelynek túlnyomó többsége úgyszintén a magyar birtokjog stabilitását, a benne támadt zavarok kiküszöbölését szolgálta. A Bártfai Szabó-féle mintavételből ismert első vizsgálati jegyzőkönyv 1551. április 17-én kelt: az egri káptalan — Vásonkői Horváth Péter és Gáspár kérésére — azt vizsgálta, hogy Werbőczy István már a mohácsi csata 400 PEST 1590. sz. (1556). -1590. május 5-én Rudolf egyszerre bízta meg Pálffy Miidós bányavidéki és dunáninneni, Rákóczi Zsigmond egri főkapitányt, továbbá a győri várnagyot, hogy özv. Dóczy Gábornét Nyáiy Krisztinát védelmezzék meg Kecskemét birtokában, december 27-én viszont Osztrosics András — mint lánya, Judith gyámja — Kecskemét megvédelmezésére szólította fel Pálfíyt Nyáry Krisztina és rokonsága ellen (PEST 1722. és 1725. sz-ok). 401 Az uralkodó 1559-ben az egri várnagyot (PEST 1613. sz.), 1560-ban Gémes Ferenc és Bélleny András ottani tiszteket bízta meg az óbudai apácák Cegléd mezővárosának védelmével (PEST 1622. és 1625. sz-ok). 402 PEST 1682. sz. 403 PEST 1683 sz 404 GKOLt. 48. csomó, № 27. és 1584: Uo. 15. csomó, № 13. (PEST (kiég.) 1682/a. és 1708/b. sz-ok). 405 PEST 1589. sz. 406 MNM Та. (PEST (kiég.) sz. n.). 407 1562. december 26. és 1563. január 13., Zichy család lt. 205. csomó, I. rész № 5. (PEST (kieg.)1638/b. és 1637/a. sz-ok). 408 1559. március 28., PEST 1617. sz. 409 Az előbbi jegyzetben idézett oklevél elmondja, hogy az iktatás a vár északi kapuja melletti kertben történt. 410 PEST 1685. sz. 411 Iktatás Pilis megyében, 1567. szeptember 21., MNM Та. (PEST (kiég.) 1661/a-b. sz-ok). 412 Tiltakozás színhelye: MNM Та., Fáy Mihály kivonatai (PEST (kiég.) 1666/a. sz.). 413 Tiltakozás színhelye: 1568: PEST 1666. sz., iktatás Pilis megyében; 1570: EKOLt Capsa 53., Fásc. 3. № 30. (PEST (kiég.) 1670/a. sz.). 414 Tiltakozás előtte 1552: GKOLt. Prot. D. № 34., iktatás 1562: GKOLt. Capsa E, Fasc. 6. № 20. (PEST (kiég.) 1581/a. és 1638/a. sz-ok). 415 Megállapodás előtte 1555. május 29.: PEST 1588. sz. 416 Tanúvallomás-tétel, 1550. április 10.: PEST 1571. sz.
