Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
80 TRINGLI ISTVÁN gyújtották fel, azonban a falut megkímélték.29 Ma már nem tudjuk, hogy a birtok egykori ura továbbra is kitartott-e a csehek mellett, vagy a Mátyás-kori igazságszolgáltatás szokásos módszere szerint még 1460-ban elkövetett tettéért levelesítették 1467-ben egy másik nógrádi nemessel, Nézsai Lászlóval együtt. Alig egy évtized múlva ez a könyék újból láthatott itt idegen csapatokat. Gyors átvonulásuk azonban inkább csak ijedelmet okozott, a kíváncsibbak számára pedig látványosságszámba ment. A Mátyás ellen összeesküvő Vitéz János és hívei által Magyarországra hívott lengyel Kázmér herceg katonái 1471 november elején érték el Pest megye határát. Eger, Szikszó, Hatvan irányban haladtak Buda felé, itt azonban magyarországi támogatók híján a középkori hadseregek szokásos gyenge pontja, rossz ellátásuk — állítólag tüzifahiány — miatt kénytelenek voltak északra fordulni. A lengyelek Ságtól (Ipolyság) folytatták útjukat végállomásuk, Nyitra felé.30 A „nagypolitika” békés eseményeinek jelentős része Pest megyében zajlott, hiszen Pest falai alatt tartották a rákosmezei országgyűléseket. Meglepően kevés adatunk van az országgyűlésre összejött urak és a környék kapcsolatáról, pedig egy-egy ilyen gyűlés a pestieknek és a megyebélieknek kitűnő üzleti lehetőség volt. Rendeztek korszakunkban országgyűlést egyébként Buda mellett és 1485-ben Vácon is.31 A Károly-kori harcok után 1526-ig a mai Pest megye területén lezajlott események közül vitathatatlanul a Dózsa-féle parasztháború történései a legjelentősebbek. Itt gyülekeztek a Bakócz Tamás bullájára összesereglett keresztes csapatok, az első összecsapások is itt történtek. Ezek egyértelműen a nemesség és a parasztok konfliktusára utalnak. Pest megye túlnyomórészt egytelkes és kisbirtokos nemesei már április végén összecsaptak a keresztesekkel. Miközben a kelet felé vonuló fősereggel rég kirobbant a konfliktus, úgy tűnik a Pest mellett maradt tábor egy része magától feloszlott június legelején. 1514. június 16-án a Pest megye- i Szentlőrincről — helyesebben a mellette álló táborból — keltezte közös levelét a bányavárosokhoz Nógrád, Hont, Pest és Heves megye közössége (universitas nobilium), kik arról írtak, hogy már vagy két hónapja harcban állnak a felkelőkkel. Valamikor ekkor zajlott le a gubacsi ütközet is, ahol állítólag 1500 keresztest vertek le valószínűleg e megyei csapatok hathatós közreműködésével. A gubacsi csata még egy fontos ponton kapcsolódik a megyéhez. Ebben az ütközetben ugyanis valószínűleg a Lippa felől visszafordult és Buda ellen vonuló Dózsa Gergely felkelőivel ütköztek meg a királyi hadakat vezető Bornemissza János budai várnagy katonái. Az ütközetet a június 21. körüli napokra teszik a felkelés monográfusai. Valószínűleg ez volt az a parasztcsapat, melynek vezére Cegléden áthaladtában bátyja nevében kiadta híres ceglédi kiáltványát. A parasztháború Pest megyei hagyományához tartozik Dózsa György állítólagos ceglédi beszéde. E beszédről azonban egyetlen korabeli szerző sem tud,a főszereplők szájába adott mondandó valószínűleg nem több a szokásos humanista történetírói fordulatnál.32 3. Birtokpolitika Ahhoz, hogy egy régió középkori hatalmi viszonyait megértsük, nem elégedhetünk meg néhány országos, vagy helyi jelentőségű konfliktus leírásával. A középkor világában az általunk belpolitikának hívott fogalmat az uralkodó és hívei, mégpedig a hozzá közvetlenül kapcsolódó hívei, azaz a nemesség közti viszony jelentette. A király szolgálata kötelező volt, de nem 29 DL 15 531. - Az események rekonstruálásának egyetlen nehézsége az, hogy a csői vár elfoglalásának dátumánál nem adták meg, hogy Benedek translatiojának ünnepén történt, amit azonban egyértelművé tesz az, hogy erről, mint nyáron történt eseményről beszélnek. 30 A hadjárat leírása: DLUGOSS XIII. 471. Szükséges megjegyezni, hogy a lengyel kritikai kiadás elkészítője Dlugoss e mondatát Vácra vonatkoztatta: „Peczki enim oppidum, expulsis et translatis Budam oppidanis, Matthias rex, ne eo Casimirus princeps potiretur, praesidio gentium, omnium mercede conductarum muniverat.” A lengyelek által Peczki-nek értett város Váccal való azonosítását a földrajzi közelség motiválhatta. A mondat azonban csakis Pécsre, Janus Pannonius székvárosára vonatkozhatott. Mátyás a lengyelek közeledtekor még nem tudhatta, hogy ennyire rosszul előkészített hadjáratot vezetnek ellene, ha Kázmér a Dunán átkelt volna, bizonyára dél felé vette volna útját, ahol az összeesküvők birtokai feküdtek. Ha egyáltalán megtörtént a lengyel krónikás által előadott esemény, akkor az csakis Péccsel hozható kapcsolatba. Szlavóniában még tíz évvel később is tömegével levelesítették Janus Pannonius egykori familiárisait. DL 8782. 31 KUBINYI 1983a, 53. 32 BARTA-FEKETE NAGY 1973.; SZŰCS 1972.; Az idézett közös megyei levél: MON. RUST REB. 116.
