Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Szakály Ferenc†: A hódolt megye története
A HÓDOLT MEGYE TÖRTÉNETE 527 Irányításuk alatt egyébként egy meglehetősen sajátos formájú és felépítésű egyházkerület állott, amely legnagyobb kiterjedése idején a Balaton déli partjaitól, sőt Veszprém környékétől a Jászságig és Gyöngyösig, észak-déli irányban pedig Váctól Kalocsa környékéig terjedt. A törzsterületét alkotó váci mellett tartoztak hozzá részek a pécsi, a veszprémi, a kalocsai és az egri egyházmegyéből is. Bár az oly távoli egyházak csatlakozása, mint amilyenek a somogyiak voltak, nem könnyítette a szuperintendens dolgát, s az általuk behurcolt problémák nyilván kihatottak az egész szuperintendencia életére, bennünket ezúttal „csak” a ráckevi, az óbudai, a váci, a ceglédi és kisebb részt (a Sárköz miatt) a tolnai esperesség sorsa érdekel. Amennyiben az 1652. évben felvett jegyzékben az egyes senioratusok élén — mint feltehető — az esperes neve olvasható, úgy — az óbudait leszámítva (amelynek névsora Tolnai János szentendrei lelkésszel kezdődik) — valamennyi élén a névadó helység verbi ministere állott. Az egyik közülük egyszersmind a püspök helyettesének számított. (Lásd a VII. sz. térképlapot a kötet végén.) 3. Lelkészek és papok A Pest megyeiek ebben a században sem preferálták különösebben a lelkészi pályát. A hét 1626 és 1652 közti zsinati jegyzék vezetéknevei1168 arról vallanak, hogy a legtöbbet a nagymarosiak közül vonzotta (18 = 2,6%), ám ők akkortájt sem Pest megyeinek, sem alsó- dunamellékinek nem számíthatók, hiszen szülőhelyük közigazgatásilag Hont megyéhez, egy- házszervezetileg pedig a tiszáninneni egyházkerület drégelypalánki esperességéhez tartozott.1169 Tekintélyes számmal képviseltették magukat a nyakas váciak1170 is (15 = 2%), ám ők részben már elmaradnak a tolnai esperességből származók mögött (decsiek, 15 = 2,1%), részben pedig alig utasították maguk mögé a tolnaiakat (13 = 1,9%). Ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy 11 kálmáncsehit (= 1,6%) is találunk, miközben Dunapataj 8 (= 1,1%), Ráckevi csak 7 (= 1%), Cegléd és Pest pedig 5-5 névvel (= 0,7%) szerepel — úgy tűnik, a dunántúliak nagyobb fantáziát láttak ebben a kitörési lehetőségben, mint a Dunán inneniek. Ez tükröződik a kis Makád lelkészei 1621 és 1682 közti névsorában, ahol 1-1 ráckevi és dömsödi, illetve hercegszőlősi és bölcskei származásút találunk.1171 Mivel például a Kecskeméti vezetéknevűek másutt nagy számban kerülnek elénk, nyilvánvaló, hogy az itt születettek közül az iskola elvégzése után sokan a kevésbé veszélyes országrészekben vállaltak szolgálatot.11^ Míg az egyesült megyében szétszórtan élő katolikusok legfőbb gondja a — licenciátusok által is csak részben enyhített — nyomasztó paphiány volt, úgy tűnik, azokba a református falvakba, amelyek erre igényt tartottak, mindig jutott lelkipásztor, sőt arra is bőven van példa, hogy a magisztrátus elküldte lelkészét, amit nyilván nem tesz, ha nem remél megfelelő utódot. Ennek, a csupán első pillantásra érthető ellentmondásnak a felfejtésébe itt nem bonyolódhatunk bele. Megjegyezzük azonban, hogy az előző évszázad nyomasztó protestáns fölénye nem szolgálhat magyarázatul: részben, mert a kevesebb katolikus evidensen kevesebb papot igényelt, részben pedig a 17. század folyamán az előbbiek száma folyamatosan növekedett s ezzel párhuzamosan — sőt talán gyorsabban — nőtt azoknak a gimnáziumoknak, szemináriumoknak a száma is, amelyek papképzést folytattak.1173 Az egyházmegye történetírói egyértelműen a főpásztorok érdektelenségét okolják, rámutatva, hogy közülük sokan azt sem tudták, hogy hány lelkész szolgál alattuk, a paphiány enyhítésére hozott országgyűlési és zsinati végzéseket П68 fÖLDVÁKY 1898, I. 112-113., 121-122., 126-127., 132-134., 138-140. és 182-186. - Az alábbi számok kialakításánál minden előfordulást egy egységnek vettünk, a szám után szereplő koefficiens az egyes helységekről elnevezettek, ill. a jegyzékek számának osztata. 1169 ZOVANYI 1977a, 157-158.; ESZE 1944. - Nagymarosról elszármazott más kálvinista lelkészekről 1. JAKUS 1991, 62-63. 1170 1632-ben valamilyen okból bujdosásban voltak: „Az váci keresztyének közül, akik bujdostak, esvén nagy költségbe az kereszténység megtartása mellett, azoknak is adtunk: 4 Ft.” - olvassuk a nagykőrösi számadáskönyvben (SZILÁDY-SZILAGYI 1863,1. 31.). - Ez talán kapcsolatban lehet Draskovich püspök 1631. évi akciójával (vö. az 1124. sz. jegyzettel). 1171 A névsort 1. PATAKI 1986, 50-51. 1172 Vö. HEREPEI 1965-1971, I. 602., II. 658. és III. 602. (névmutató az Erdély térségében szolgáló kecskeméti nevű lelkészekről). 1173 Rendszeresen találunk Vác egyházmegyei hallgatót a később egyesített nagyszombati Seminarium. Capituli és Seminarium Pazmaneanum hallgatói között. Miután Draskovich Bécsben (a Pazmaneumban) és Rómában is rendszeresen iskoláztatott növedékeket (SZARKA 1947, 62., 123. sz. jegyz.), nyilván szívesen fogadta a Vác egyház- megyeieket következő állomáshelye, Győr egyre jobb hírű gimnáziumában is.
