Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Hegyi Klára: Az oszmán hatalom berendezkedése és működése
AZ OSZMÁN HATALOM BERENDEZKEDÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 303 mányában viszont mindvégig befolyással bírtak a királyság központi hivatalai, az elköltözött vármegyei tisztségviselők és a birtokos nemesek, jelenlétük erősödésének egyre több írásos nyoma maradt. A hódoltsági városok jegyző- és számadáskönyvei a mindennapi élet legapróbb részleteivel örvendeztetnek meg. A budai kincstár elszámolásaiból csak annyit tudnánk Nagykőrösről, hogy az 1660-as években 130 dzsizje-háne után évi 158 302 akcse adót kellett fizetnie; azt, hogy ténylegesen mi mindennel szolgált Budán, a saját elszámolásaiból mérhetjük fel. A szultáni rendelet elvi engedélye Kőrös szabad bíráskodására fontos, de tartalmatlan adat maradna a város saját iratanyaga nélkül: ebből tudjuk meg, hogy a városvezetés hány mezei kártevésben, tiltott bormérésben, szitkozódásban, verekedésben, paráznaságban, boszorkányságban és emberölésben ítélkezett. A hódoltság két évszázadának eltérő forrásadottságai miatt vizsgálódásunk lehetőségei és tanulságai is megváltoznak. Amíg a törökkor első évszázadában a hódoltság hasznosításának szultáni törvényekben előírt és számokban kifejezett elveit és törekvéseit ismerhetjük meg leginkább, addig a rákövetkezőben a mindennapok tényleges gyakorlatát mérhetjük fel. A16. században adóbérlő török katonák és szolgálati helyek között vándorló imámok, a 17.-ben magyar főbírák, megvesszőzött paráznák és borissza fejősjuhászok válnak személyes ismerőseinkké. 1. A budai vilájet és a budai szandzsák területi változásai Miután a századvégen a törökök megszerezték Egert és Kanizsát, a két vár köré két új vilájetet szerveztek, amelyek részben a várakkal együtt behódolt területekből, részben a budai vilájet rovására álltak fel. Az egri tartomány elragadta Budától a szolnoki, a hatvani és a füleki szandzsákokat, és elvben a szegedit is, ezt azonban a 17. századi igazgatási gyakorlat továbbra is a budai vilájet részeként kezelte. A Kanizsa alá rendelt tartomány a Dél-Dunántúlt foglalta magába, kivonta Buda fennhatósága alól a szigetvári és a pécsi szandzsákokat. Buda az átszabások után is a hódoltság legfontosabb központja, mondhatjuk fővárosa maradt, beg- lerbégjei azonban közvetlenül már csak kilenc szandzsáknak parancsoltak. Vilájetjük részei maradtak a Közép-Dunántúlon fekvő koppányi, szekszárdi, (duna)szekcsői vagy másik nevén mohácsi és simontornyai szandzsákok, tőlük északra a fehérvári és az esztergomi. A nógrádi várak elvesztése után is fenntartották a három, immár terület nélkül maradt szandzsákot: a fülekit (ez, ahogy láttuk, Egerhez került), a szécsényit és a nógrádit, amelyek továbbra is a budai vilájethez tartoztak. Ez a három északi kerület a gyakorlatban létezett is, meg nem is. Annak ellenére, hogy váraik visszakerültek a királysághoz, városaik és falvaik többsége nem szabadult meg teljesen a török uralomtól, szpáhik adófizetője maradt. A birtokok, a birtokosok és az adók adminisztrálását könnyítette meg a három névleges szandzsák fenntartása, amelyek közül a nógrádi új központot kapott: visszahódítása után az újra katonai és igazgatási fontosságra emelkedett Vác lett a nógrádi szandzsákbégek székhelye.260 Végül a nógráditól délre, változatlan határokkal a „pasa szandzsákja”, a budai feküdt. Az igazgatási hálózat század eleji változásai egyáltalán nem érintették, még a váci székhelyű nógrádi szandzsáknak és a budai szandzsák szintén váci székhelyű náhijéjének a határai is a 16. századi rendet tartották, nem mosódtak össze.261 A hódoltságon belül a 17. században ez a kilenc szandzsák alkotta a budai vilájetet, és a bevételek és a kiadások elszámolásakor az elvben Eger alá osztott szegedi szandzsák pénzügyeit is többnyire Budán tartották nyilván. Később még részletesen szó esik arról, hogy pénzügyi megfontolásokból a budai vilájetbe balkáni körzeteket is betagoltak. Ha a budai szandzsák külső határai megmaradtak is, a náhijék területe némileg átalakult. A váci, a pesti és a kévéi kerületek élték át a legnagyobb változást. Az első kettő esetében vitathatatlan egyszerűsödés ment végbe. Eltűntek a pesti náhijének a váciba benyúló, ágas- bogas kitüremkedései, és a két kerület közötti határ a Duna bal partján fekvő Sződtől a Zagyva-parti Lőrinciig nagyjából egyenes vonallal választotta el a tőle északra elterülő váci és a tőle délre fekvő pesti náhijét. A kévéi kerület kilépett a Csepel-szigetről. A Duna mindkét 260 A birodalom vilajetjeiről és szandzsákjairól az 1620-1630-as évtizedek fordulóján készített lista a nógrádi szandzsákról a következőket írja: „Nógrádi liva, Váchoz tartozik. Budáról Mehmed bégnek adatott, az övé.” (BOA Kepeci 266, 12.) A Vácott székelő nógrádi bégek néhány levelét gyűjtötte össze JAKUS 1989, 89-91. A budai szandzsák váci járásának és a nógrádi szandzsáknak a határaira ÖNB Mxt 611, 144—153. 261 A magyarországi vilájetek és szandzsákok átrendezését az előző jegyzetben idézett lista alapján írtam le. Ezt és egy másik hasonlóasonló lista együttes kiadása: KUNT 1978, 182-198., ebben azonban éppen a budai vilájet leírása hiányos.
