Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Hegyi Klára: Az oszmán hatalom berendezkedése és működése
268 HEGYI KLÁRA két egységben minden jel szerint az alakulóban lévő hajóépítő műhely első munkásait tisztelhetjük. A pestieket rác parancsnok vezényelte, akit a lista kapudánnak nevez. A pesti hajóépítők első biztos nyoma 1549-ből maradt fenn, amikor a várban már nem kapudán, hanem egy aga irányítása alatt 20 iszkáboló és ugyanennyi hajóács dolgozott.110 1558-ban egységük az agával együtt már 46 főt számlált.111 Buda és Pest kettős erődítésében a munkamegosztás úgy alakult, hogy a fegyver-, lőszer- és lőporgyártás Budán folyt, a hajók építése és karbantartása Pestre került. Az 1620-as évek végéig, amíg a zsoldlistákban követni tudjuk, a pesti hajóépítő műhely a dunai kikötők legnagyobb ilyen intézménye maradt. Úgy látszik, hogy a vízparti várak közül a Szentendrei-sziget mögé zárt Vác a 16. században szóba sem jött flottabázisként. Bár az 1543-ban ide rendelt 408 katona fele azab és martalóc volt, ez csak azt igazolja, hogy a hódoltság első, nagy lélekszámú helyőrségeit a hadvezetés jórészt másodosztályú katonaanyaggal tudta csak feltölteni. Vác összezsugorodó őrségében azután az azabok fogytak a leggyorsabban. 1558-ban már csak 29-en szolgáltak a várban, s ahogy láttuk, egy évre rá őket is Nógrádra helyezték. Vác 1560. június 25-e és 1562. április 23-a közötti kincstári kiadásaiban szerepel ugyan a váci kikötő új hajóinak ára 1555, illetve a régiek javítási költsége 890 akcse erejéig,112 ez a közel két évre szóló összeg azonban olyan alacsony, hogy csak átkelésre, áruhordásra használt ladikokat vélhetünk mögötte, ha- diflottillát nehezen. A bejegyzés arra sem ad választ, hogy a javítás helyben folyt-e; annyi bizonyos, hogy komoly hajóépítő műhelynek Vácott nem maradt nyoma. Nem így Visegrádon, amely a török uralom első másfél évtizedében a dunai flotta Buda és Esztergom között félúton fekvő állomáshelye lett. Csak a folyami szolgálat és a hajóhad okozhatta, hogy a kisebb, kevesebb katona befogadására képes parti erőd fontosságban, őrsége nagyságában messze megelőzte a nagyobb, erősebb fellegvárt. A körzet első, biztosan ismert hajóépítő műhelye a visegrádi alsó várban működött, 1544-ben hét (a párhuzamos zsoldlista szerint nyolc) iparossal. Pest mint hajóépítő központ és flottabázis felemelkedése Visegrád zuhanásnak beillő hanyatlását vonta maga után. Hajóépítő alakulatát 1550. január 20-ával Pestre vezényelték,113 az ottani alakulat 1549 és 1558 közötti ötfős növekedése a visegrádiak áthelyezésének köszönhető. Visegrádon az azabok még egy évtizedig apadás nélkül tartották 45 fős állományukat, azután Váchoz hasonlóan innen is eltűntek. A várat a Duna sem tudta megmenteni attól, hogy teljes jelentéktelenségbe süllyedjen. Ezzel a folyó Pest megyei szakaszán a 16. század második felében egyedül a budai és pesti vár kettőse adott otthont nagy tömegű török naszádosnak és egy komoly hajóépítő műhelynek, amelyben a munkások száma a század utolsó három évtizedében 54 és 58 között járt. A század közepétől Buda helyi (tehát a portai janicsárok nélküli) őrségének stabil egy- harmadát az azabok tették ki. Ezt az arányt a pesti egy cseppet még meg is haladta, s mivel itt — Budával ellentétben — rác martalócok adták a védők további egynegyedét, akik szükség esetén és az idő előrehaladtával egyre nagyobb mértékben a flottán is szolgáltak,114 a kettős vár helyi legénységének jó kétötöde vízi szolgálatra is mindig készen állt. A zsitvatoroki békét, amellyel a teljesen kimerült felek hosszú időre akartak véget vetni a háborúskodásnak, a török várkatonaság csökkenése követte. A hódoltság egészét megszállva tartó haderő nagysága nem változott, de attól, hogy előbb az egri és a kanizsai, utóbb a váradi és az érsekújvári vilájet új váraiba több ezer katonát telepítettek át, a legtöbb 16. századi vár védőseregét leszállították. Ettől még Buda és Pest helyi katonasága sem menekült meg. 1613-ig csak a Portáról Budára küldött janicsárok szaporodtak meg, az őrség közel háromötödét már ők alkották. A helyiek száma viszont mindkét várban mélypontra, 1019, illetve 572 főre apadt. Az azabok a budaiban továbbra is az összlétszám egyharmadát tették ki, a pestinek viszont még az egy- tizedét sem érték el, a martalócokkal együtt is csak szűk 40%-ot képviseltek. Az 1620-as évek végére hasonló arányok jellemzők. Ami a hajómunkásokat illeti, 1613-ban 31-en, tizenöt év múlva 39-en dolgoztak a pesti műhelyben, akiket a második időpontban 15 olyan napi zsoldot 110 ÖNB Mxt 562, 47. 111 ÖNB Mxt 614, 45. 112 ÖNB Mxt 577, 23., kiadva FEKETE 1955, 303. 113 ÖNB Mxt 562, 48. 114 Evlia Cselebi az esztergomi kapudán katonái között első helyen már a martalócokat említette (EVLIA CSELEBI, 307.).
