Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei
240 BÚZÁS GERGELY Bejáratát egy hatalmas falfülke foglalta magába. A fülke falait freskók borították, és benne egy nyolcszögű középoszlopra támaszkodó, gazdagon tagolt kettős árkád nyílott az erkélyre. Az erkély belsejét fedő hálóboltozatot függő zárókövek, dús lombdísz és főúri családok fehérre meszelt címerei gazdagították.120 A tanácsteremből leválasztott kisebb szobában egy zöld- és sárgamázas, címeres csempékből rakott kályhát áhítottak fel. Hasonló kályhák máshol is készültek a palotában. Ehhez nem csak a Mátyás címereivel díszített csempéket, hanem az úgynevezett lovagalakos kályha néhány csempetípusát is felhasználták. A lovagalakos kályha feltehetően Mátyás nagy ellenfele, III. Frigyes számára készült, és csempéinek modelljei talán Mátyás ausztriai hódításai során kerültek a magyar király kezébe.121 Mátyás átalakíttatta a palota udvarait: az alsó fogadóudvar északi felét kétszintes késő gótikus oszlopcsarnokkal övezték. A kápolna elé új teraszt építettek egy nagyméretű díszlépcsővel. Az északkeleti lakó-palota belső udvarába is kétszintes — alul késő gótikus, felül reneszánsz — kerengő (30. kép) épült. Az udvar közepére, a gótikus nyolcszögletű kútház helyére került a vörösmárványból faragott reneszánsz Herkules-kút (31, 32. kép). Átalakították az udvart övező termeket is. A keleti fölső udvaron kicserélték a régi oszlopcsarnokot és falikutat, ez utóbbi helyére új, vörösmárványból faragott, oroszlánokkal és címerekkel díszített késő gótikus csorgókút került, amelynek fedőlapján a Hunyadi-család hollós címere és a kút készítésének 1483-as évszáma volt látható.122 Az Oláh Miklós leírásából ismert, múzsák alakjával díszített vörösmárvány díszkútnak egyelőre még a helyét sem tudjuk biztosan meghatározni, de valószínű, hogy az alsó nagy udvar középtengelyében állhatott. A palotakápolnában csak kisebb munkákat végeztek: új, fehérmárványból faragott reneszánsz oltárokat, szentségházat (33, 34. kép) és ezüstsípokkal ékesített orgonát helyeztek el. Az orgonaerkélyt címerdíszes reneszánsz konzolok tartották. A hajó déli végében fából énekes-karzatot emeltek, amelyet híd kötött össze a déli palota nagytermével. Beboltozták a sekrestyét és a fölötte lévő királyi oratóriumot is. A kápolna új padlóburkolatot és színes mázas tetőcserepeket kapott. Végeztek átalakításokat a déli palotában is: két kisebb teremből ekkor alakították ki a fölső udvar északi szárnyát elfoglaló nagytermet, amelyben egy nagy, de egyszerű kiképzésű sarokkandallót is elhelyeztek. Lebontották a palotaegyüttes déb határfalán túlnyúló régi épületeket, és megszüntettek az alsó szinten egy kis világítóudvart. A déb palota Mátyás korában is alárendelt szerepű maradt az északihoz képest.123 Mátyás építkezései alapvetően késő gótikus stílusban készültek. Az itáliai reneszánszot jobbára csak szobrászati és kisépítészeti alkotások: kutak, a kápolna berendezési tárgyai képviselik, valamint egyetlen építészeti szerkezet, az északkeleti palota díszudvarának emeleti loggiája. Ezeknek a reneszánsz elemeknek azonban igen nagy a művészettörténeti jelentőségük. Egyes darabok, mint a kápolna pasztofóriuma és más, carrarai márványból faragott kövei, egyszerű importtárgyak, amelyek azonban az 1480-as évek itáhai reneszánszának legjavát képviselik. A gerecsei vörösmárványból, illetve helyi mészkőből itt faragott művek már azoknak az itáliai kőfaragóknak az alkotásai, akiket Mátyás el tudott csábítani.124 A szintén helyben készült loggia már összetettebb problematikát vet fel. Maga a szerkezeti megoldás igen figyelemreméltó, hiszen először történt meg itt a reneszánsz építészetben a teljes udvart körülölelő oszlopos loggia és a baluszteres mellvéd összekapcsolása. Ezzel az úttörő szereppel magyarázható talán az oszlopok alatti törpepilléreknek a későbbi példáknál szokatlan kis mérete. Először hitelesen Visegrádon figyelhető meg a késő gótikus és reneszánsz elemeknek az olyan szoros együttélése, mint egy évtizeddel később Benedikt Ried prágai palotaépületén, csakhogy, míg Visegrádon a két stílus még meglehetősen szervetlenül kerül egymás mellé, addig Prágában már megtörtént a valódi összeötvöződésük. Ez a különbség nyilván a két építőműhely felépí120 Az erkély maradványait 1972-ben Héjj Miklós találta meg (HÉJJ 1975). A teljes feltárására 1988-1991 között került sor. 121 A kályháról összefoglalóan: BUZÁS-LŐVEI 1993. 122 SZAKAL 1959. Az évszámból csak az 14.3 maradt meg, de Mátyásnak a kúton lévő címerei, valamint az a tény, hogy a palota felújítása csak 1476 után kezdődött meg, csakis az 1483-as kiegészítést teszik lehetővé. 123 BÚZÁS 1992, 38-40. 124 A visegrádi reneszánsz szobrászat kutatásának legújabb eredményei: RÉTI 1993.
