Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei
téséből adódik, illetve abból a gyors stílusfejlődésből, amelyben nagy szerepe lehetett a visegrádi után megindult, ám még II. Ulászló 1490-es hatalomra jutása után is folytatódó budai palotaépítkezéseknek. A palota késő gótikus építőműhelyéről meglehetősen részletes képpel rendelkezünk. Stílusuk alapvető bécsi, alsó-ausztriai eredetű, de már más, Csehország felől érkező hatásokat is felvett. A késő gótika általuk képviselt stílusváltozata meglehetősen elterjedt volt az 1470- 1480-as években Magyarországon. Néhány esetben feltételezhetően a Visegrádon is dolgozó kőfaragók vagy az egész műhely keze nyomát ismerhetjük fel. Elsősorban a tatai vár 1480-as években folyó átépítését kell említenünk, ahol még a részletformák is sok esetben teljes azonosságot mutatnak a visegrádiakkal. Fellelhetőek műveik a budai vár maradványai között és feltételezhető, hogy a zsámbéki castellumban szintén dolgoztak.125 Ha nem is okvetlenül műhelykapcsolatokra vezethetőek vissza, de kétségkívül szorosak azok a szálak, amelyek a visegrádi kőfaragványokhoz kapcsolják a pannonhalmi126 és a pécsváradi127 apátság, a vajdahunyadi128 és a gyulai129 vár átépítését, a székesfehérvári Szent Anna-kápolna,130 a szeged- alsóvárosi ferences kolostor,131 a győri132 és az egri133 püspöki palota egyes részleteit. b) A vár A palota átépítését végző késő gótikus építőműhely egyes tagjai részt vettek a fellegvár Mátyás-kori átépítésén is.134 E munkák során befejeződött a belső várudvar palotaszámyakkal való teljes körülépítése (11/1, 35, 36. kép). A nyugati és az északi szárny között felépült egy nagyterem és egy lépcsőház, valamint a keleti palotaszámy és az öregtorony közötti sikátort is épülettel töltötték ki. A régi épületeket is teljesen átalakították. Tégladongákkal beboltozták az összes épület pincéjét, illetve földszintjét, ráadásul a keleti és nyugati szárny földszintjeinek járószintjeit jelentősen lemélyítették. A nyugati szárny első emelete kőkonzolokra támasztott gerendafödémet kapott, a keleti szárny emeletét viszont egy hálóboltozattal látták el. A korábbi ablakokat nagyrészt kifelé néző, különböző méretű, keresztosztós, késő gótikus ablakokkal cserélték fel. Az alsó várudvarban féltetős gazdasági épületeket emeltek, a ciszternától délre esőt dongaboltozattal látták el. Ezek miatt jelentősen felmagasították az udvart övező várfalakat. Valószínűleg ekkor készült néhány kisebb védelmi munka is, amely már a tűzfegyverek hatását mutatja: A középső vár falszorosának az öregtorony elé eső, az ágyú tűznek leginkább kitett szakaszát betöltötték,135 a belsővár bejáratának fedezésére pedig a kaputól keletre egy kis bástyát alakítottak ki. Az alsóvárban ebben az időben készülhetett el a lakótorony melletti ciszterna, miután az Anjou-kori kutat betömték,136 és talán ekkor építették fel a belső vár nyugati oldalát és délnyugati sarkát övező ágyúteraszt. (11/2. kép) 125 BÚZÁS 1990b, 43. 126 A kapcsolat nem annyira a kerengőboltozatok rokonságában (BÚZÁS 1990b, 59., 217. jegyzet), mint inkább néhány másodlagos befalazásból előkerült nyíláskeret esetében feltűnő. 127 Az apátság 1490 körül folyó átépítéséhez köthető jelentős késő gótikus anyagot a profilozás rokonsága és egy, a visegrádi kerengőkonzolokhoz hasonló ablakkönyöklő-konzol kapcsolja ehhez a csoporthoz. Pécsváradra vonatkozóan Bodó Balázsnak köszönöm az információkat. 128 BÚZÁS 1990b, 43. 129 A gyulai vár nyugati homlokzatán fennmaradt késő gótikus ablak, illetve vele egykorú ablakok töredékei tartoznak ebbe a csoportba. Ezek feltehetően az 1480-as években a király vagy Corvin János birtoklása idején készültek (FELD 1993, 155.). 130 BÚZÁS 1990b, 43. 131 LUKÁCS-SZÓNOKY-HADNAGY 1993, 155., 1-2. kép. 132 SEDLMAYR 1992, 48. 133 BÚZÁS 1990b, 43. 134 A fellegvárból nagy számban kerültek elő a palotából származó kőfaragványokkal teljesen azonos szerkezetek. A hasonlóság néha olyan szoros, hogy biztosra vehetjük: a fellegvárban ugyanazokat a profilsabionokat használták a kőfaragók, mint a palotában (BÚZÁS 1992, 44.). 135 A falszoros belső vár felé néző oldalát támfal védte eredetileg a beomlástól. A Zsigmond-kori asszonyház árnyékszék-aknájából elvezető szennyvízcsatornát még a falszoros betöltése előtt, az eredeti járószintbe mélyítették bele, de a keleti palotaszárny északkeleti sarka közelében álló, még a török kor előtt épült támpillért már a feltöltésre építették rá. A falszoros 260 cm magas feltöltéséből 1965-ben 200 cm mélyről egy Zsigmond parvus (CNH. II. 125. B.), 140 cm mélységből pedig egy Zsigmond parvus (CNH. П. 125. A.) hamisítványa és egy I. Ulászló dénár (CNH. П. 149. A.) került elő. 136 A teraszon lévő kút betöltésének feltárt fölső feléből egy Albert CNH. II. 135. B., négy I. Ulászló CNH. П. 149. A. dénár hamisítványa, valamint egy valódi Hunyadi János CNH. П. 156. dénár került elő. PEST MEGYE KÖZÉPKORI MŰVÉSZETI EMLÉKEI 241
