Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei
PEST MEGYE KÖZÉPKORI MŰVÉSZETI EMLÉKEI 239 udvarban megjelent az új itáliai stílus: a reneszánsz. Formái igen gyorsan terjedtek, és a Jagelló-korban már magánépítkezéseken is egyre inkább jelen voltak, de szinte minden esetben gótikus szerkezetekkel vegyesen. E korszak művészeti folyamataiban kiemelkedő szerepet játszottak a Pest megye területén lévő központok: elsősorban Visegrád és Vác, de a második vonal kisebb jelentőségű, inkább a stílusok terjedését bemutató emlékei is képviseltetik magukat. 1. Visegrád Visegrád a 15. század közepén háttérbe szorult. Ezt a folyamatot tetőzte be, hogy Mátyás király 1461-ben első feleségének, Podjebrád Katalinnak adományozta a visegrádi uradalmat,113 igaz, a királyné halálával már 1464-ben visszakerült királyi tulajdonba. Mátyás király figyelme csak az 1470-es években fordult Visegrád felé. 1474-ben a város újjáélesztése érdekében telepeseket hívott be,114 és 1477-ben hozzáfogott a palota újjáépítéséhez is. Ennek érdekében a visegrádi uradalmat a királyi birtokokat kezelő budai udvarbíróság alá rendelte,115 így a visegrádi palotaépítkezéseket a budai udvarbírák szervezték.116 a. A királyi palota Bármilyen fényesek voltak Mátyás visegrádi építkezései, a palota ekkor már nem királyi székhelynek épült ki mint száz évvel korábban, hanem csak egy vidéki rezidenciának. Az építkezést az alsó fogadóudvar reprezentatív palotaszámyain kezdték, minden bizonnyal 1477-ben,117 az északkeleti palota átalakítása 1484 körül került sorra,118 és a 80-as évek közepén már a berendezési munkák folytak.119 A visegrádi palota ekkor már száz éves épületeit Mátyás a padlóktól a tetőzetig felújíttatta, díszkútjait, berendezési tárgyait, kályháit kicseréltette (27, 28. kép). Az átalakítás nagyon látványos volt: bár új épületrészeket alig emeltek, de csaknem minden szem előtt lévő részletformát: ajtó- és ablakkeretet, kandallókat, oszlopokat stb. kicseréltek modem későgótikus szerkezetekkel. A palota most már végig beépített, 123 m hosszú, Dunára néző főhomlokzatát egy hatalmas, címerekkel díszített zárterkéllyel ékesítették (29. kép). 10 méter széles hálóboltozatos alépítményét két nagy, szamárhátíves vimpergával kereteit csúcsíves árkád nyitotta meg az utca felé. Az emelet vakmérműves mellvédjét áttört indafonadékkal díszített párkány zárta le. A főhomlokzat nagy, háromosztatú ablakait szoborfülkék szegélyezték, amelyekben Magyarország címereit tartó angyalalakok helyezkedtek el. A fülkéket lezáró szoborbaldachinok támasztották alá az ablakok feletti szamárhátíves vimpergákat, amelyek alatt színes festésű timpanondombormúvek helyezkedtek el: valószínűleg növényi ornamentikával díszített háttér előtt álló, királyi címereket tartó, vadember figurákkal. A vimpergák mögött a falsíkot kőrács tagolta, fölül pedig vakmérműves fríz zárta le. A főhomlokzat két ablaka között egy kis háromszög alaprajzú erkélyecske ugrott ki. E fiókerkély ablakai felett két, baldachinnal fedett nagy szoborfülkében két-két angyal Mátyás király és Beatrix királyné koronás címereit tartotta. A nagy erkély koronázópárkányát sűrűn elhelyezett, színesre festett kis címerpajzsok díszítették. Ezek részben magyar főnemesi családok, részben országok címereit ábrázolták. Az erkély oldalhomlokzatai valamivel szerényebbek voltak, de ezek emeleti szintjén is nagy, háromosztatú ablakok nyílottak, továbbá a főhomlokzat vakmérműves faltagolása és a főpárkány címersorozata is folytatódott rajtuk. Az erkély az utcai szárny nagy tanácsterméből nyílott. 113 KUBINYI 1964b, 76. 114 PEST M. MŰEMLÉKEI II. 398. 115 1476-tól 1481-ig Piber Benedek budai udvarbíró viselte a visegrádi várnagyi tisztet is, az ő 1481-ben bekövetkezett halála után pedig mindig a budai udvarbírák familiárisai lettek a visegrádi várnagyok, illetve udvarbírák (KUBINYI 1964b, 76-77, 94.). 116 Egy 1525-26-ból származó, jól értesült forrás emlékezik meg arról, hogy Ráskai Balázs mint budai udvarbíró (1484. jún. 13-1492. máj. 23.) Mátyás királynak egy királyi kúriát építtetett Visegrád városában (KUBINYI 1964b, 83-84, 121-122. jegyzet). 117 Az északnyugati palota utcai homlokzatán álló nagy zárterkélyt díszítő címerek lehetővé teszik az építkezés pontos datálását: 1476 vége és 1478 között a homlokzat címerei bizonyosan elkészültek, de 1481-ig az erkélynek már készen kellett állnia: BUZÁS-LŐVEI 1993, 193. 118 Az északkeleti palota díszudvari kerengőjének egyik falívzárókövén 1484-es évszám maradt fenn. 119 Ekkor állíthatták fel a palota Mátyás-címeres kályháit: BUZÁS-LŐVEI 1993, 207.
