Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei
238 BÚZÁS GERGELY sonlóak. Innen került elő egy vakmérműves kaputimpanon is, forgó halhólyagos díszítéssel,105 amelynek rokonai a Peter Parier által épített prágai Szent Vitus-székesegyház és a Kutná Hora-i Szent Borbála-plébániatemplom sekrestyeajtóin ismerhetők fel. A városi lakóházakról sajnos, kevés információval rendelkezünk. A város egykori főutcája mellett, azzal párhuzamos tengelyre épített egyik feltárt ház valószínűleg egy merőleges mellékutcából nyílott, de pincegádora a főutcára nézett. A pincét sík gerendafödém fedte, amelyet csak a fölső szintek válaszfalait tartó téglahevederek tagolták. Ezek arra vallanak, hogy az egytraktusos épület két nagyobb helyisége között egy keskeny lépcsőház lehetett.106 A ház kőfaragvány-leletei jobbára egyszerű, élszedett profilú nyíláskeretek. Két díszes kapuzat érdemel több figyelmet. Ezek köveit egy középkor végi átépítés során másodlagosan befalazták. A két egyforma kapu gazdagon profilált csúcsíves záradéka egyszerű élszedett szárkövekbe metszett bele. A záradékot fiálék közé fogott íves vimpergák kísérték. A kapuk részletformái közel állnak a palota és a ferences kolostor szerkezeteihez. Ugyancsak a palotából ismert, pálcás profilú ablakkeret is feltűnik ezen a házon.107 2. A márianosztrai pálos kolostor Márianosztrán 1352-ben I. Lajos alapított pálos kolostort. A török időkben romossá vált, és a 18. században újjáépített együttesből ma már csak a templomszentély őrizte meg középkori tagozatait, bár itt is jelentős 18. századi beavatkozások történtek.108 A szentély jellegzetes konzolformáinak (25. kép) legközelebbi rokonai a gönci pálos kolostor templomának 1429-ben felszentelt szentélyében láthatóak.109 A márianosztrai falpillérformák (26. kép) erősen emlékeztetnek azokra a kövekre, amelyek a budaszentlőrinci pálos kolostor valamelyik poligonális szentélyépítményéből maradtak ránk.110 A budaszentlőrinciekkel rokon lábazati megoldások a garamszentbenedeki apátság 1405 után épült kerengőjében találhatóak.111 A márianosztrai lábazatok ugyanakkor közel állnak egy jellegzetes 15. század eleji budai lábazati típushoz, amely a királyi vár Zsigmond-kori részein és a budai plébániatemplomokon fordul elő gyakran.112 Ezek az analógiák mind arra vallanak, hogy a márianosztrai szentély nem az alapítás idején, hanem jó fél évszázaddal később, valamikor a 15. század elején készült. V A késő gótika és reneszánsz a 15. század közepe és a 16. század közepe között I. Ulászló király halála után egy időre megszűnt Magyarországon az a gazdaságilag és politikailag erős királyi hatalom, amely az előző évszázadban a legfőbb művészeti megrendelő volt. Helyét elsősorban a 15. század eleje óta egyre inkább megerősödő arisztokrácia és a városok vették át. Mátyás király idején, főleg uralkodása második felében a Beatrixszal kötött házassága után, újra megindulnak a nagy királyi építkezések is, de a magánmegrendelők sem maradnak el. A Jagelló-korra egyfajta egyensúly alakul ki a két építtetői szféra között. Ennek köszönhető, hogy az 1490-1526 közötti néhány évtized lehetett Magyarország középkori építészetének talán legtermékenyebb korszaka. Korszakunk első felében, az 1480-as évek végéig, 1490-ig, a késő gótikának egy, alapvetően a bécsi dómépítőpáholy stílusa által meghatározott változata uralta Magyarország nagy részét. Más stílusváltozat ekkor még inkább csak Kelet-Magyarországon mutatható ki. A 80-as évek visegrádi építkezésein fogható először meg egy modernebb késő gótikus stílusirányzat, amely elsősorban Csehország felől érkezhetett. E gótikus stílusirányzatok az 1480-as évektől a királyi 105 MŰVÉSZET 1342-1382, 231-232. (Marosi Ernő), 36. tábla. 106 SZŐKE 1985, 303-304. 107 BÚZÁS 1990b, 35. o., 125. kép. 108 MRT IX. 182-185. 109 JOÓ 1986, 52., 4. és 6. kép. 110 Egy ilyen elemet közöl Nagy Emese, mint palotai leletet (NAGY 1955, 121., 22. kép). Ez a kő nyilván török kori erődítési munkák során került a várba. A Budapesti Történeti Múzeumban őrzött kövek származási helyének meghatározását néhány biztosan Budaszentlőrincről való példány teszi lehetővé. E kövek lelőhelyének meghatározásáért Végh Andrásnak tartozom köszönettel. 111 MMTö 1987, I. köt. 532, II. köt. 1013. kép. 112 BÚZÁS 1994, 115-120.
