Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Buzás Gergely: Pest megye középkori művészeti emlékei
PEST MEGYE KÖZÉPKORI MŰVÉSZETI EMLÉKEI 237 b) Ferences kolostor A visegrádi palota nagy átépítése során a régebbi, Szent György-palotakápolna kívülre- kedt az új épületegyüttes falain, és ezzel elvesztette jelentőségét. A gazdátlanná vált épületet Zsigmond király a Boszniából behívott obszerváns ferences rendnek adományozta, és házat építtetett mellé számukra. Mindezt abból az 1424-es oklevélből tudjuk, amelyben a pápa biztosította a visegrádi ferencesek kiváltságait." Ez az oklevél abból az alkalomból született, hogy a király a kápolna egyházzá bővítését tervezte „harangtoronnyal, harangokkal, kolostorral, cinteremmel és más szükséges műhelyekkel és illő építményekkel”. Úgy tűnik azonban, hogy a király hamarosan megváltoztatta tervét, és nem a Szent György kápolnát bővíttette ki — hiszen a kápolna a kolostortól független, elhagyott épületként Jagelló-kori forrásokban jelenik meg újra99 100 — hanem a közelében egy teljesen új kolostort és egy Szűz Máriának szentelt templomot építtetett 1425 után. A templom és a kerengő egyszerre épült. Az egyhajós templom hosszháza is boltozott volt, a boltozatok falpilléreinek „in situ” maradványai egyelőre még nem kerültek elő, de néhány, az 1930-as években megtalált kő valószínűleg ide tartozott. A falpillérlábazat a prágai Szent Vitus-székesegyháznak, Peter Parier által alkalmazott falpillérlábazatainak valamivel gazdagabb változata. Hasonlóakat találunk a soproni Szent György-templomon is. A hajó északi oldalán a kerengőfolyosó felett támívekkel vezették át a boltozat oldalnyomását a támpillérekre. A templom délnyugati sarkát átlós támpillér erősítette. A hajó profilált ablakkereteiből a délnyugati szakasz előtt, az omladékrétegből került elő egy töredék, amelynek profilja a falpillérekéhez hasonlóan, szintén ismeretes a 14. század végi, 15. század eleji csehországi építészetben. A viszonylag rövid szentély a nyolcszög három oldalával záródott. A kerengőudvar téglalap alaprajzra épült. Nyitott csúcsíves ablakai alatt kőpadka futott végig. Az ívek homorlattal tagolt profilja a szárkövek egyszerű élszedésébe metszett bele. A déli kerengőszárny belső falán kőpad húzódott végig. A kerengőszárny kelet részén ajtó nyílott a templom hajójába. Az északi folyosó jóval szélesebb volt a többinél, mögötte viszont nem volt épületszárny E fölött a kerengőszakasz fölött, valamint a kolostor nyugati szárnya fölött, emelet is állt. A keleti szárnyon kapott helyet a káptalanterem-kápolna és az emeletes sekrestye. c) A fellegvár Zsigmond király a fellegvárban is építkezett (11/1, 23. kép): A 15. század első harmadában épült fel a külső várfal, amely valójában egy vékony és alacsony, mellvéddel ellátott támfal volt, egyetlen komolyabb erődítménnyel, az ötszögletű keleti kaputoronnyal, amelyet egy Y- alakú várfal kapcsolt a középső vár szárazárkához.101 A belső vár területén ebben az időben épülhetett az északi palotaszárny és az öregtorony közét elfoglaló asszonyház, fagerendás födémű, sziklába mélyített pincével.102 cl) A városi építkezések A jelek szerint Visegrád városában szintén jelentős építkezések folytak. A Széchenyi utcában feltárt, valószínűleg a Boldogságos Szűz-plébániatemplommal azonosítható templomépület103 négyeit magyar-Anjou címeres záróköve a palotakápolna hevederív-profiljával egyező átlósborda-profilokkal készült.104 A másik, a Fő utcában részlegesen feltárt visegrádi templomról valamivel többet tudunk. Ez egy háromhajós, hosszú, poligonális záródású szentéllyel és nagyméretű nyugati toronnyal ellátott épület volt (24. kép). Ablakkeretei a pesti belvárosi templom szentélyének és a budai Nagyboldogasszony-templom hosszházának ablakaihoz ha99 KUMOROVITZ 1963, 136., 57. jegyzet. 100 PEST 1177. sz. 101 A kaputorony részletformái közel állnak a palota egyes kőfaragványaihoz, de még szorosabb szál fűzi őket a budai vár 15. század eleji stílusához, ezért pontos keltezése meglehetősen nehéz: nem zárható ki, hogy a palotával egy időben, a 14. század végén épült, de valószínűbb, hogy már a 15. század első évtizedeiből származik (PEST M. MŰEMLÉKEI II. 458.). 102 BÚZÁS-SZŐKE 1992, 135. 103 SZŐKE 1985, 302. 104 BÚZÁS 1990b, 35.
