Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében
EGYHÁZ ÉS INTÉZMÉNYEI 215 jegyzék említi. Az ócsai templom koragótikus építészeti részletei a királyi építőműhely tevékenységét reprezentálják és stiláris sajátosságaik az építkezés 1210 körüli kezdésére utalnak. Az ócsai kolostort a magyar rendtartomány központjából, Váradelőhegyről alapították. Az anyaegyház Várad közelében, Szent László sírjának és kultuszhelyének, a váradi székesegyháznak szomszédságában állt. Nem kizárt, hogy az anyamonostor fekvésének e sajátossága is hozzájárult ahhoz, hogy az ócsai premontrei kanonokok templomukba megfestessék Szt. László király legendáját. A falképciklus töredéke146 mindenesetre ma is tanúsítja Várad és Ocsa kapcsolatát. Az ócsai konvent nagyságát mutatja, hogy két ffliát tudott a 13. század második felében kibocsátani. Innen alapították Gedér (Kalocsa mellett)147 és a Baranya megyei Lázár-sziget (más néven Kőrösmonostor) prépostságát. Az ócsai premontrei kolostor a középkor végéig fennállt és az 1541-es török támadás következményeként pusztult el. Alighanem szintén II. András alapításának tarthatjuk a Nyúl-szigeti (margitszigeti) premontrei kolostort. Az alapítás ideje bizonytalan, leginkább András uralkodásának első évtizedei jöhetnek szóba.148 A 13. század folyamán a Margitsziget valóságos kolostorközponttá vált azáltal, hogy a premontreiek után a domonkosok és a ferencesek is megtelepedtek itt. A királyok az óbudai uralmi központjuk szomszédságában tudatosan alakították ki a „szerze- tessziget”-et. E folyamat a premontrei prépostság létrehozásával indult. A premontreiek elsőbbségét mutatja, hogy a kolostor Szt. Mihály titulusú temploma plébániajogokat is gyakorolt, ami ellen a 13. század végén a szentendrei főesperes tiltakozott is.149 A margitszigeti szerzetes közösségek közül azonban éppen az első, a premontrei egyház nem lett jelentős. A királyi alapítás ellenére jelentéktelen maradt a prépostság és csupán néhány szerzetes élhetett benne: a 16. század elején pedig már csak egy káplán tartozott hozzá.150 Temploma is kicsiny, egyhajós egyház volt. Az uralkodók támogatását inkább az utóbb létrehozott domonkos apácakolostor élvezte a szigeten és ezzel háttérbe szorultak a premontreieket. A vidék ma talán legismertebb kolostora a Keresztelő Szt. János tiszteletére épült zsám- béki premontrei prépostság. A 13. század elején a késő romanika stílusában épült, két nyugati toronypárral ellátott temploma is bizonyítja, hogy az ún. úri nemzetségek magánmonostorai közé tartozott Zsámbék. A templom építészeti megjelenése egyértelműen kifejezi, hogy létrejöttében ugyanazon okok játszottak szerepet, mint például a jáki és lébényi bencés vagy a mórichidai és a tüijei premontrei kolostorok megszervezésénél. Zsámbék a francia eredetű Ajnard-család magánegyházaként jött létre és a nagyobb premontrei prépostságok közé tartozott. Volt idő, amikor húsz szerzeteskanonok élt itt.151 Nem kizárt, hogy az alapító család francia származása és kulturális kötődései is szerepet játszottak abban, hogy egy francia eredetű szerzetesrend számára építették fel családi monostorukat. A magyarországi premontreiek a 13. század elején még élénk kapcsolatot tartottak fenn a rend francia központjaival, így feltételezhető, hogy a 12-13. század fordulóján létrejött prépostságokba, így Zsámbékra, francia szerzetesek is kerülhettek. A prépostság a 15. század második felében elnéptelenedett és ezért az 1470-es években Mátyás király a pálos szerzeteseknek adta át. A 16. század elején, a premontrei megújulási mozgalom keretében, Fegyverneki Ferenc sági prépost sikertelen kísérletet tett a zsámbéki prépostság visszaszerzésére.152 Szintén magánalapítású premontrei prépostság jött létre Zsidón. A Zsidó nemzetség alapította Szt. Balázs tiszteletére valamikor a tatáijárást követő évtizedekben, a Pest megye határán álló hatvani prépostság ffliájaként. A prépostságról nagyon keveset tudunk, így bizonyosan a kisebb premontrei kolostorok közé tartozott. Valószínűleg pasztorációs tevékenységet is folytatott és a 15. században még embtik. Talán a török előrenyomulás következtében szűnt meg a 16. század közepén.153 A Csepel-sziget mellett Csőtön jött létre az utolsó királyi alapítású premontrei prépostság. IV Béla — mint a premontrei rend egyik kiemelkedő magyarországi támogatója154 — egy jelentős prépostságot kívánt itt létrehozni. A szintén általa alapított felvidéki turóci kolostorból 146 LÁSZLÓ 1993. 163-164. 147 KOSZTA 2000, 60.; GYÖRFFY 1987, I. 331-332. 148 ROMHÁNYI 2000, 15. 149 OSVALD 1957, 232. 150 KUBINYI 1973, 29. 161 GYÖRFFY 1956, 280-281.; OSVALD 1957, 252.; ROMHÁNYI 2000, 75. 152 DAP Ш. 300. 153 OSVALD 1957, 252.; GYÖRFFY 1998, 564-565. 154 HERMANN 1973, 78.
