Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében
EGYHÁZ ÉS INTÉZMÉNYEI 213 közelsége. 1342-ben itt tartották a magyar bencések fontos reformkáptalanját. A visegrádi monostor kiválasztása a gyűlés helyszínéül jelzi, hogy Erzsébet királyné is támogatta a bencés megújulási törekvéseket. Az apátság tekintélyét mutatja, hogy az 1366-os rendi káptalan egyik elnökének a visegrádi apátot választották. 1390-ben ide temették el a merénylet áldozataként elhunyt II. (Kis) Károly királyt.122 A királyi kegyuraság miatt Visegrád — mint exempt monostor — az esztergomi érsek alá tartozott, s ez a helyzet még a 15. század második felében is fennállt. A század végére a monostor elnéptelenedett, és már csak egy-két szerzetes élt benne, azok is botrányosan. 1493-ban II. Ulászló király ezért elvette a bencésektől a rendházat és a pálosoknak adta át.123 A középkor végén egy újabb bencés apátság létrehozására történt kísérlet. A 15. század második harmadában Zsigmond király kezdeményezésére a dömösi prépostságot egy bő évtizedre átvették az Olajfák hegyéről elnevezett bencés szerzetesek. Az olivetánus bencések azonban 1446-ban végleg lemondtak róla és ezzel meghiúsult az újabb bencés alapítás.124 Egy feltételezett bencés monostorral van összefüggésben a pilisi ciszterci monostor alapítása. Újkori francia ciszterci hagyomány úgy tartotta, hogy a pilisi ciszterci monostor előzménye egy kis bencés apátság volt.125 A pilisi ciszterci monostor régészeti kutatását végző Gerevich László igazolhatónak véli a hagyományt: szerinte a bencések a 11. század végén egy háromhajós bazilikás templomot építettek fel itt. A bencések helyébe lépő ciszterek teljesen elbontották az egykori templomot és a mellette álló falut is áttelepítették.126 Hervay Ferenc álláspontja szerint az ásatási eredmények ellenére sem tekinthető bizonyosnak a korai bencés monostor léte.127 Györffy György pedig azt hangsúlyozta, hogy egy királyi vadászlak jelenthette a ciszterciek megtelepedésének alapját.128 A pilisi ciszterci apátság létrejötte a III. Béla által útjára indított ciszterci monostoralapítási hullám egyik, még pedig a legjelentősebb állomása. Pilis alapítása összefüggésben lehet a király második, Capet Margittal kötött házasságával. 1183-ban magas rangú ciszterci küldöttség járt az uralkodónál a rend irányítójának a Citeaux-i főapátnak a vezetésével. A tárgyalások részint a házasság előkészítéséről, részint pedig az új monostor létrehozásáról folytak. Pilist a következő évben, 1184-ben alapították a a Citeaux-i ághoz tartozó francia Acey monostor filiájaként.129 Az első pilisi ciszterci szerzetesek tehát francia területről érkeztek. A monostor jelentőségét az adja, hogy az Esztergom-Obuda-Székesfehérvár kormányzati háromszögön belül jött létre. Alapítása megnyitotta a pilisi erdő királyi vadászterületén a kolostorok létrejöttét. Már a ciszterci monostor alapítása és kapcsolatai is jelzik, hogy a terület egyházaira nagy hatást gyakorolt a közeli Esztergom. A pilis ciszterci monostor a korszak egyik legjelentősebb magyarországi apátsága volt. Temploma a fontosabb francia ciszterci egyházakéval vetekedett és a koragótika egyik első hazai épülete volt. A pilisi templomon valószínűleg a király szolgálatában álló francia kőfaragók dolgoztak. A monostor szoros kapcsolatban állt a királyi udvarral. Felvetődött, hogy az Árpádok a székesfehérvári királyi temetkezőhely felváltásának feladatát is PiUsnek szánták.130 A 12-13. század fordulóján, úgy tűnik, a királyi kincstár egy részét a pilisi ciszterek őrizték, mindenesetre Imre király jelentékeny összeget helyezett el a monostorban, amelynek nagy részét a szerveződő keresztes hadjáratra kívánta fordítani.131 A pilis ciszterek, a jelek szerint, be is kapcsolódtak a szentföldi hadjárat szervezésébe. Pilis jelentőségét egy tragikus esemény is emelte. A monostor közelében gyilkolták meg 1213-ban II. András feleségét Gertrúdot, akit a cisztereknél temettek el.132 A monostortemplom építésének utolsó, harmadik szakaszában itt dolgozott a korszak talán legnevesebb francia építésze, Villard de Honnecourt. II. András hívására érkezhetett Magyarországra a francia építész, aki szerepet vállalt Gertrúd királyné sírjának kialakításában.133 Édesanyja sírhelye miatt IV Béla is kiemelt figyelmet fordított a 122 FÜGEDI 1986b, 107-109.; HANKÓ 1987, 120. 123 SÖRÖS 1912, 47-53.; GYÖRFFY 1956, 282-283. 124 MRT V 67-68. 125 GEREVICH 1987, 4., 126 GEREVICH 1985b, 542-543.; GEREVICH 1987, 3-4., 127 HERVAY 1984a, 831., HERVAY 1985, 597-598. 128 GYÖRFFY 1998, 691. 129 PILIS I. 125-126.; KOSZTA 1993, 117-121. 130 MAROSI 1985, 551-556. 131 PILIS I. 160-161. és 239. 132 HANKÓ 1987, 94-95.; KOSZTA 1993, 121. 133 GEREVICH 1971, 84-92.; GEREVICH 1985b, 545.
