Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében
212 KOSZTA LÁSZLÓ vallási igényeit, egyebek mellett temetkező helyét is ellátta, zömök tornyaival világi feladatokat, védelmi funkciókat is kapott. A tervezett templomalaprajz bizonyítja, hogy a kánai alapítás beilleszkedett a világi előkelők sajátmonostor alapítási sorába. Eredeti tervek azonban talán az alapító Apa bán halála miatt nem valósultak meg és csak az egyik torony épült fel, sőt a kolostomégyszöget sem alakították ki, csak egy, két helységből álló, vélhetőleg emeletes monostorépületet építettek fel. A kis alapterületű épület jelzi, hogy csak néhány szerzetes tartozhatott a monostorhoz. A monostort a 13. század második felében jelentősen kibővítették. Az építkezések vélhetőleg összefüggésben vannak azzal, hogy monostor kegyurasága átkerült a Kaplony nemzetséghez. A monostorról a 14. század elejétől a 15. század végéig hallgatnak az írott források. A folyamatos működését csak régészeti leletekkel lehet igazolni. A 15. század közepén találkozunk újra apátjának említésével. A század végén pedig a monostor vezetése a budai Nagyboldogasszony templom plébánosának kezébe került. Ekkor azonban már kétséges, hogy Kánán bencés közösség élhetett. Valószínűbb, hogy a hajdani monostort a budai plébánia majorságként hasznosította. Ezt megerősítik a 15. század végi tűzvész utáni átalakítások.114 115 Kánával hozható összefüggésbe a telki bencés monostor létrehozása. Az utóbbit is valamikor a 12. század közepén alapították. A 13. század közepén a két monostor apátja egy alkalommal együtt szerepel és a birtokaik is szomszédosak voltak. Felvetődött, hogy a Kánát alapító Apa bánnal egy 1240-es oklevélben együtt szereplő Janus ispán lehet Telki alapítója, és a két személy ugyanazon nemzetség tagja lehetett.116 Más vélemény szerint a telki monostort csak a 12. század utolsó évtizedében alapította Mika ispán, aki egy ideig Imre király nádora volt.117 A 12. század közepi alapítás mellett szólhat a monostor Szt. István király patrocíniuma. 1192-ben történt meg ugyanis I. László szentté avatása és az azt követő években figyelhető meg kultuszának kialakítása, ami időlegesen háttérbe szorította Szent Istvánt mint templomtitulust. Másrészt a telki monostor már a 12-13. század fordulóján reformra szorult és 1224-ben az apátság kegyura, Mika ispán a pápánál szerette volna elérni, hogy a bencések helyett a Bécs melletti Heiligenkreutzból telepítsenek ciszterci szerzeteseket.118 Telki azonban bencés monostor maradt. A kegyurait a 13. század közepén elvesztő monostort IV László a margitszigeti apácáknak adta. A későbbiekben sem gyarapszik számottevően a monostorra vonatkozó adataink száma. Apátja 1366-ban rész vett a mogyoródi bencés tartományi gyűlésen, majd 1397-ben — mint kiváltságos apátságot — közvetlenül az esztergomi érsek alá tartozónak mondták. A 15. század közepén a monostor kegyuraságát a király a Garaiaknak adta. A bencés monostorok többségéhez hasonlóan Telki is kommendátorok vezetése alá került a középkor végén. A 16. század elején II. Ulászló király a pusztuló bencés monostort a pannonhalmi apátság kegyurasága alá helyezte abban reménykedve, hogy Tolnai Máté apát reformjai segítségével újra megerősödhet az elnéptelenedő telki apátság. A monostor valószínűleg Buda 1541-es eleste után szűnt meg véglegesen.119 A 12. század végén és a 13. század elején további két kisebb bencés monostort alapítottak. A Szentendrei-szigeten Rosd nembeli Tiborc a Szent Megváltó tiszteletére hozott létre egy kisebb bencés monostort, amelyet Szigetmonostornak, Rosdmonostornak vagy Tiborcmonos- tornak neveztek. A monostor szűk egy évszázadik létezhetett.120 Valamikor a 13. század második felében szűnt meg és talán plébániává alakították. Hasonlóan nemzetségi alapítású volt Pest megye keleti felében Akosmonostora. Az első alkalommal 1214-ben említett monostort neve alapján az Ákos nemzetség hozta létre és patrocíniuma talán Szent András volt. Ákos- monostor kegyuraságára még a 16. század elején is van adatunk. A bencés monostor vélhetőleg a török megszállás elején szűnt meg.121 Területünkön az utolsóként alapított bencés monostor királyi kezdeményezésre Viseg- rádon, a 13. század közepén a megszűnt Szent András bazilita monostor helyén jött létre. Az új monostor felszereléséhez IV Béla is hozzájárult azzal, hogy a visegrádi vámot átengedte az apátságnak. A visegrádi bencés monostor királyi kegyuraság alatt állt, s a kisebb monostorok közé tartozott. Jelentőségét azonban némileg növelte a 14. században a visegrádi királyi palota 114 GYÖRFFY 1998, 570. 115 SÖRÖS 1912, 321-322.; H. GYÜRKY 1996, 19-29. 116 H. GYÜRKY 1996, 19-20. 117 ROMHÁNYI 2000, 67. 118 HEKVÄY 1984, 40. és 121. 119 SÖRÖS 1912, 453-457. 120 GYÖRFFY 1956, 281-282.; GYÖRFFY 1998, 702.; ROMHÁNYI 2000, 55. 121 KARÁCSONYI 1900-1901. I. 108.; GYÖRFFY 1998, 508.; ROMHÁNYI 2000, 8.
