Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében
EGYHÁZ ÉS INTÉZMÉNYEI 211 bazilita közösségek elnéptelenedtek. II. András király kezdeményezésre III. Honorius pápa 1221-ben megbízta az esztergomi érseket és a pilisi ciszterci apátot, hogy vizsgálják meg a visegrádi monostor helyzetét. A pápa már ekkor megadta az engedélyt arra, hogy a görög szerzetesek helyére bencéseket telepítsenek. Az átalakulás hosszú időt vehetett azonban igénybe és csak a 13. század közepén — valószínűleg Favus pannonhalmi apát reformtörekvéseihez kapcsolódva — népesítették be a bencések az üresen álló monostort.109 A középkori Magyarország első és legtöbb monostorral rendelkező szerzetesrendje a bencés rend volt. Monostoraik alapítása 996-ban a pannonhalmi megtelepedéssel kezdődött és többségük a 13. század közepéig jött létre.110 A bencés apátságok pontos számát sajnos nem tudjuk, de feltehető, hogy meghaladta a másfélszázat is.111 Ennek fényében azonban meglepő: Pest vidékén mindössze hat monostorról (Mogyoród, Kána, Telki, Szigetmonostor, Akosmonostor és Visegrádi állíthatjuk nagy valószínűséggel, hogy legalább egy ideig a bencés rendhez tartozott. Figyelemre méltó az is, hogy viszonylag későn, a 11. század 70-es éveiben hozták létre az első bencés apátságot területünkön. Ez annál is inkább meglepő, mivel Pest vidéke határos volt a Dunántúllal, azzal a területtel, amely a magyarországi bencés szerzetesség bölcsője volt és több korai és jelentős apátsággal rendelkezett. Az első bencés monostort 1074-ben Mogyoródon alapította meg még hercegként Szent László. A monostor alapítása összefüggésben van Salamon király és a hercegek, Géza és László viszálykodásával. A konfliktusban döntőnek tűnő ütközet előtt Szent László Szent Márton segítségét kérte és fogadalmat tett, hogy a szent tiszteletére monostort alapít. A győztes ütközet után László beváltotta ígéretét.112 A mogyoródi alapítás összefüggésben van László testvérének, Géza hercegnek a váci székesegyház számára tett fogadalmával és a beígért támogatással. A mogyoródi bencés apátságról igen keveset tudunk. Királyi alapításból kifolyólag kiváltságos jogállást élvezett, ezért nem a váci püspök, hanem az esztergomi érsek alá tartozott. Az alapítás után az Árpád-korban csupán egyetlen alkalommal szólnak róla forrásaink. 1235- ben pápai kiküldöttként említik apátját. Ellentétben a nagyobb bencés monostorokkal, Mogyoród nem kapcsolódott be a 13. század közepén a hiteleshelyi tevékenységbe. Ez azt sejteti, hogy csak kis létszámú konvent tartozott az apátsághoz. A monostor az 1330-as években rövid időre kikerült a rend felügyelete alól, de — pápai támogatás mellett — a Szigfrid garamszent- benedeki apát vezette reform során sikerült visszaszerezni. A 14. század második felében a monostor helyzete jónak mondható, mivel 1366-ban itt tartották a magyarországi bencések soron következő tartományi gyűlésüket. Ekkor azonban — a 14. századi krónikakompozícióban Szt. Márton titulusának nevezett — egyházat már Szt. György patrocíniumúnak mondják. A monostor utolsó apátját a 15. század közepén említik. Valószínűleg röviddel ezután elnéptelenedett és Mátyás király kérésére a pápa 1481-ben az apátságot kánonilag egyesítette az óbudai prépostsággal. Ezt azt jelentette, hogy a bencés élet végleg megszűnt Mogyoródon és csupán a hajdani apátság birtokait vette át az óbudai prépostság.113 A 12. század közepéig nem jött létre újabb szerzetesi közösség a vidéken, így továbbra is meglepően kevés monostor működött ezen országrészben. Ennek oka részben az volt, hogy a világi arisztokrácia csak a 12. század közepén vállalt szerepet vidékünkön a monostoralapításban. A 12. század közepre, illetve második felére négy magánalapítású bencés monostor (Kána, Telki, Szigetmonostor és Akosmonostor) létrejöttét keltezhetjük. Egy 13. századi oklevél alapján a kánai bencés apátság alapítójának az oklevelekben II. Géza főembereként 1148 és 1158 között szereplő Apa bán tekinthetjük. A horvát báni méltóságot betöltő alapítóról sajnos nem tudjuk, hogy mely nemzetség tagja volt. A kutatás a Gutkeled, a Hahót és a Becse-Gergely nemzetséget is gyanúba hozta. Az alapító egy korábbi kis templom helyén létesítette a monostort. Györffy György szerint az apátság templomát Mindenszenteknek ajánlották.114 Az alapos régészeti feltárás alapján pontosan tudjuk a monostor építéstörténetét. Az eredeti tervek szerint itt is a magánalapítású, a szakirodalomban gyakran nemzetségi monostorként említett templomok leginkább elterjedt típusát kívánták felépíteni, egy háromhajós bazilikás templomot a nyugati homlokzatán toronypárral. Ez a templomtípus amellett, hogy az alapító és családja 109 SÖRÖS 1912, 47-48. 110 FÜGEDI 1981b, 59-63. 111 KOSZTA 2000, 51-52. 112 SRH I. 389. 113 SÖRÖS 1912, 398-400.
