Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében
EGYHÁZ ÉS INTÉZMÉNYEI 203 egyetem kancellárja lett.47 Karai László, a káptalan humanista prépostja (1468-1487) hívta meg Magyarországra Hess András német nyomdászt, aki felállította az első magyarországi nyomdát és 1473-ban kinyomtatta a Chronica Hungarorumot48 Végezetül a társaskáptalan temploma pasztorációs tevékenységet is folytatott. Visegrád, illetve Pilis megye másik jelentős királyi társaskáptalanja a Dunakanyarban, Dömösön jött létre. A településen már a 11. század közepén királyi kúria állt, melyet valószínűleg a pilisi vadászatok alkalmával használhattak a királyok. 1063-ban itt érte a halálos baleset I. Bélát, mikor is az összeomló trón maga alá temette az uralkodót.49 1079-ben Szent László keltezett oklevelet a dömösi királyi kúriából.50 A 11. század végén, úgy tűnik, a dömösi királyi lak a herceg használatába került. Almos herceg a hajdani királyi kúria felhasználásával társaskáptalant hozott itt létre. A káptalan alapításának kronológiája még nem teljesen tisztázott. Kálmán király riválisát, Almost 1106-ban megfosztotta a hercegségtől és vagyonától.51 Almos, talán vagyonát mentve, a dömösi kúriát felajánlotta az egyháznak és társaskáptalant alapított. Az alapítandó egyház helyének kiválasztása kihívás volt Almos részéről, mivel az egy napi járófoldre feküdt Esztergomtól, Kálmán székhelyétől. A prépostságot 1108 táján alapították Antochiai Szt. Margit tiszteletére. A keleti patrocinium választása azt sejteti, hogy Almos herceg jeruzsálemi zarándokútjáról hazatérve hozta létre a káptalant. Néhány évvel később, miután Kálmán az uralkodásra alkalmatlanná téve megvakíttatta Álmost és fiát, a későbbi II. Bélát, a herceg Dömösre menekült.52 Királyként II. Béla, apja emlékének adózva, a prépostság templomát befejezte és a káptalan számára gazdag adományt tett. II. Béla 1138-as dömösi adománylevele53 12. századi gazdaság- és társadalomtörténetünk páratlanul értékes forrása, amely fontos névtani adatokat is tartalmaz. A prépostság korai épületeit az 1970-es években Gerevich László tárta fel, és a hajdani altemplomot részben sikerült helyreállítani.54 A társaskáptalanhoz 12 kanonoki javadalom tartozott. A prépost és a kanonokok testületé között — úgy tűnik, már az alapítás idején, de legkésőbb 1138-ban — megosztották a társaskáptalan vagyonát. A jövedelmek harmada a prépostot, míg a fennmaradó kétharmad a kanonokokat illette. A dömösi egyház királyi társaskáptalanként közvetlenül az esztergomi érsek felügyelete alá tartozott. Tagjai az Árpád-korban — királyi klerikusoként — valószínűleg többnyire a királyi kápolnában is tevékenykedtek. Dömös jelentősége azonban messze elmaradt a legjelentősebb királyi prépostságokétól, Székesfehérvártól, Óbudától vagy Pozsonytól. Ez részben félreeső fekvéséből következett, részben pedig annak tulajdonítható, hogy környékén több királyi székhely található. A 13. században Dömös fokozatosan jelentőségét veszítette, amit az is mutat, hogy nem kapcsolódott be a többi királyi prépostsághoz hasonlóan a hiteleshelyi tevékenységbe. A század legjelentősebb prépostja Tüije nembeli Fülöp volt, aki karrierjét királyi klerikusként a dömösi káptalan élén kezdte mint a királyné kancellárja,55 majd zágrábi püspök, végezetül 1261 és 1272 között esztergomi érsek lett.56 A dömösi egyházban jelentékeny pasztorációs tevékenységet nem végeztek,57 mivel a társaskáptalan körül nem jött létre jelentősebb település. A 14. századra, úgy tűnik, a királyi prépostságok Árpád-kori intézménye lehanyatlott, és csak a legjelentősebbek tudtak maguknak funkciót találni a kormányzati munkában, a királyi reprezentációban és liturgiában. Dömös nem tartozott ezek közé, s mivel egyéb számottevő funkcióval (pasztorálás, hiteleshely stb.) sem rendelkezett, a 14-15. században egyre inkább súlytalanná vált, mégpedig oly annyira, hogy többször a megszűnés fenyegette. A tatárjárás alatt elpusztult a prépostság és már csak részlegesen állították helyre. 1321-ben a visegrádi katonaság lázadása alkalmával lakhatatlanná lett és romokban állt.58 1321 végén Károly Róbert mint kegyúr a pápánál kezdeményezte, hogy a romos, elszegényedett és elnéptelenedett prépostságot, amelynek helyreállítására nincs remény és már 47 SZÉKELY 1968, 165. 48 KÖBLÖS 1994, 299-300.; CHRON. HUNG. 49 SRH I. 360. 50 DHA I. 225-226. 51 KRISTÓ 1974, 120. 52 SRH I. 427-430. 63 SZABÓ 1936a, 56-57., 130-135. és 203-206. 54 GEREVICH 1992, 75-79. 55 FEJÉRPATAKY 1885, 102. 56 MES I. 465-469. 57 VMHH I. 476. 58 VMHH I. 476.
