Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Koszta László: Az egyház és intézményei a középkori Pest és Pilis megyében
202 KOSZTA LÁSZLÓ meg, és lehet, hogy már I. Géza, de Szent László bizonyosan jelentős adományokkal támogatta a prépostságot, miként majd II. Géza is.40 Az óbudai királyi prépostság valóban fontos, Székesfehérvárral összemérhető jelentőségűvé a 12. század közepére vált. Prépostjai ez időtől kezdve az uralkodói udvar írásbeliségének irányításában játszottak vezető szerepet mint a királyi kápolna tagjai. A kancellária kialakulása után több óbudai prépost töltött be kancellári, illetve alkancellári tisztséget, sőt, a 12. század végén egy ideig a kancellári tisztség és az óbudai prépostság összekapcsolásáról is beszélhetünk.41 Prépostjai a 12. század folyamán gyakran a királyi oklevelek tanúnévsoraiban is szerepelnek: közvetlenül a püspökök után sorolják fel őket. Mint királyi klerikusok szolgálatuk jutalmául a 12-13. században rendszerint püspöki méltóságot kaptak. A káptalan jelentőségét növelte, hogy a III. Béla uralkodásától kezdve Óbuda egyre sűrűbben szerepel a királyi tartózkodási helyeként és a 12-13. század fordulóján Esztergomból Óbudára kerül a királyi székhely.42 Mindez a társaskáptalan kormányzati súlyát tovább erősítette. A 13. század elején az uralkodóink rendszeresen az óbudai prépostságban töltötték a nagyböjtöt, ami a káptalan templomának liturgikus jelentőségét bizonyítja. A prépostság temploma a tatárjárás alatt súlyosan megrongálódott, s bár hamarosan ideiglenesen rendbe hozták, de még 1321-ben is romosnak mondták. A régi templom újjáépítéséről végleg lemondva a 14. század közepére Erzsébet királyné és Nagy Lajos király teljesen új templomot építtetett a társaskáptalan számára. A káptalani templom védőszentje Szt. Péter volt, de a 13. századi krónikás hagyományban felbukkan Szt. Péter mellett a Szt. Pál patrocinium is. A 14. század közepén felépített új templomot egy ideig Szűz Mária után nevezték, de rövidesen újra a Szt. Péter titulusúként említik. A bizonytalanság okát abban kereshetjük, hogy az új templom egy korábbi Mária-kápolna helyén épülhetett fel43 A királyi prépostságok intézményének jelentősége, úgy tűnik, a 14. század elején háttérbe szorult, csak néhány — köztük Székesfehérvár és Óbuda — őrizte meg hajdani fontosságát. Óbuda késő középkori jelentőségét az adta, hogy az ország kormányzati központja, Buda szomszédságában működött, és mindvégig megőrizte kapcsolatát a királyi hatalommal. Prépostjai a korábbiakhoz hasonlóan kancelláriai tisztségviselők, királyi tanácsosok vagy más magas rangú udvari tisztségviselők voltak. A prépostsághoz 20-24 kanonoki javadalom tartozott. A kanonokok származása arra vall, hogy az óbudai káptalan nem volt zárt intézmény. Már a 14. században megjelentek a polgári származású kanonokok, s számarányuk a középkor végére megnövekedett. A 15. századtól egyre gyakrabban találkozunk mezővárosi származású, tehát jobbágy eredetű kanonokokkal. A Jagelló-korban a kanonokok harmada a köznemesi, a másik harmada polgári rétegből került ki. A káptalan, éppen az udvarral való szoros kapcsolata miatt, jó esélyt nyújtott tagjai számára a társadalmi ranglétrán és az egyházi pályán az előrejutásra. A középkor végén prépostjainak kétharmada rövid itteni tisztségviselés után valamelyik püspökség élére került. A káptalan jelentőségét mutatja, hogy tagjai nem csupán Pest-Buda közeléből származó klerikusokból kerültek ki, hanem a középkori magyar királyság csaknem egész területéről érkeztek.44 Az óbudai káptalan — alapításától a középkor végéig — Pest és Pilis megye legjelentősebb egyházi intézménye volt. Mint királyi alapítású káptalan egyházi felügyelet terén is kiváltságokkal rendelkezett. Mentes volt a területileg illetékes veszprémi püspök joghatóságától, és a többi királyi egyházhoz hasonlóan közvetlenül az esztergomi érsek fennhatósága alatt állt. A prépostság nem csupán a királyi hatalom érdekeit szolgálta. Egy 13. század eleji adat bizonyítja, hogy a 12. században és a 13. század elején istenítéleteket (tüzesvas próbákat)45 rendeztek templomában, tehát a korabeli igazságszolgáltatásban is feladatot kapott a kanonoki közösség. Részben az istenítéletekkel is kapcsolatban van, hogy igen korán, 1211-től adatolható Óbuda hiteleshelyi tevékenysége.46 Az óbudai prépostság nem csak a régió, hanem az egész ország egyik legfontosabb hiteleshelye lett országos hatáskörrel. A hiteleshelyi oklevéladást kiegészítette, hogy a 14. századtól kezdve néhány kanonokja közjegyzőként is bekapcsolódott a jogi írásbeliség lebonyolításában. Az óbudai kanonokok közösségének művelődéstörténeti szerepe is figyelemre méltó. Két példát kiemelve: a káptalan fontos szerepet játszott Zsigmond óbudai egyetemalapításában és prépostja az 40 SRH I. 395.; KARÁCSONYI 1897, 296.; GARÁDY 1939, 74.; GYÖRFFY 1973, 217. és 269-271. 41 FEJÉRPATAKY 1885, 89-122.: GYÖRFFY 1973, 273. 42 KUMOROV1TZ 1971, 7-53. 43 GYÖRFFY 1973, 313.; KUBINYI 1973, 11, 76. és 158. 44 KÖBLÖS 1994, 177, 241-243. és 283-333. 45 SOLYMOSI 1984a, 131. (92. sz. jegyz.) 46 SOLYMOSI 1984a, 110.
