Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
107 a Töröttegyház és a hasonló nevű elpusztult helyek álltak, a másikon olyan fold, mint pl. a Dömsödhöz tarozó Agyagos prédium, melyről könnyen feltételezhetjük, hogy sohasem volt lakott hely, a többi szántótól jól megkülönböztethető talaja indokolhatta a névadást, ez a puszta nem volt más, mint egy egyszerű föld (terra), neve pedig dűlőnév. A Dömsödhöz tartozó másik három puszta — melyeket a Rozgonyiak űn. ifjabbik ága a faluval együtt mint egykor a Csepel-szigethez tartozó falvakat szerzett meg191 — nevei is tanulságosak: Keresztúr az egyik leggyakrabban elterjedt helynév Magyarországon, csak kései említését ismerjük, amikor már puszta volt, neve azonban egykori Szent Kereszt patrocíniumú egyházára utal. Perestelek a szokásos -telek utótagú pusztákhoz tartozott. A Dömsödhöz tartozó Acsádegyháza neve a falu egykor volt egyházas mivoltára utal, hosszú időn át lakott hely kellett hogy legyen, igaz 1291-ben csupán Acsád földként emlegették.192 Pilis és Újfalu közt feküdt Fűtelke (Fewtheleke) puszta, melynek határain a két szomszédos falu lakói nem tudtak megegyezni.193 A fűtelek név egyébként önmagában közszóként is megállt, rég elhagyott, teljesen elpusztult, ház nélküli pusztatelket, ún. pázsittelket értettek alatta.194 Egy terület hosszú ideig tartó pusztaként való használata elvezethetett oda, hogy már nem is tartották számon mint pusztát, hanem földnek írták az oklevelek. Az egykori puszta neve így egyszerű dűlőnévvé vált, régi központját is, ahol a házak álltak, művelés alá vették. Ez esetben beszélünk a puszták harmadik típusáról, a földdé, dűlővé vált pusztákról. 1459-ben fogott bírói ítéletet hoztak a Pilis melletti Hartyánpilis nevű föld vagy bozótos ügyében, melynek határait is megjárták, ennek során a szántóföldek határainál Pánd, Kálva és Har- tyántelke puszta hármas határát emlegették, itt tehát már a puszta (Hartyántelke) egy része egyszerű szántóföld lett. Attól függően, hogy milyen művelés alá vették a pusztát, a fold helyett lehetett belőle szőlő is, mint pl. az Óbuda déli részén fekvő Erős (Erws) nevű szőlőhegy vagy puszta (promontorium sive prediumJ.195 Ha a pusztát nem művelték, csakhamar visszahódította a természet: bozóttal nőtte be, eresztvény erdő keletkezett rajta. A már említett Pécel határában fekvő Zsiráról, amit addig mindig pusztának minősítettek, 1462-ben egy birtokrész határjárásakor már azt írták, hogy puszta vagy erdő (predium sive silva Syra). A határjárás figyelmes végigolvasásakor nem is lepődhetünk meg ezen, a természetes növényzet e szerint a Rákos-patak mellett ezen a részen erdőkből, cserjésekből állott.196 Elméletileg ugyan leírható egy faluhely — puszta — föld fejlődés, mint a pusztásodás különböző fázisai, azonban minden egykor volt település nem járta végig e fokozatokat. Önálló puszta csak az egykori falvakból lehetett. Az egykori prédiumok nagy része mindig is valamely falu határain belül terült el, lakatlanná válásuk után ez természetesen így is maradt. Az egykor önálló prédiumok is önálló pusztákká váltak. A puszták eredete tehát meghatározta későbbi történetüket is. Némiképp azonban fordítottan is működött ez. Korszakunkban ugyan puszta benépesítésére is akad néhány — teljesen kivételszerű — példa: pl. Ábrahámtelke, Bolgártelke és Abony esete, azonban a puszta és a föld felcserélése a jogi szóhasználatban gyakoribb jelenség. A kettő közt nem volt szigorú határ. A precizitásra törekvő oklevélírók a fogalmak használatakor mindig is hajlottak a tautológiára. Ha a bevallást tevő birtokos előadta, hogy az illető pusztát szántóföldként használja, a puszta szó mellé rögtön odabiggyesztették a „vagy föld” kitételt is. A fogalom fejlődhetett azonban visszafelé is. Ha egyszer úgy nézett ki egy külön tagban álló szántó, mint egy puszta, akkor miért ne lehetett volna akár pusztának is nevezni? így válhatott a példánkban szereplő Agyagos is pusztává. A pusztákat ugyanis jórészt művelték. Földjeiken szántottak, vetettek, kaszálóként vagy legelőként használták. Töröttegyház és Pálosréte birtokaiért évtizedeken át folyó pereskedések és hatalmaskodások egyértelműen azt mutatták, hogy milyen fontos volt mind Nyárasapát, mind Cegléd lakóinak a vitatott terület. A vitás pusztákon elsősorban szántókat és kaszálókat emlegettek.197 Az értük való harcot a marhák elhajtásánál, a jobbágyok lefogásánál is jobban PEST MEGYE A KÉSŐ KÖZÉPKORBAN 191 DL 14 776. 192 GYÖRFFY 1987, II. 418. 193 Egri kápt. magán lt. 14. 2. 1. 10. (DF 210 430.). 194 MAKKAI 1958, 84. 195 DL 106 045. - Könnyen lehet, hogy pontatlan írásmóddal van dolgunk, és az e tájon fekvő Örsről vagy Óbudaörsről van szó. 196 DL 15 676. 197 Az erre vonatkozó számos oklevélből csak néhány kiragadott példa: DL 15 012., 15 003., 15 053., 15 081., 15 048., 15 051. - A középkori vonatkozásokat is tárgyalja ÉRI 1958.
