Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
Ezt a belterületi utcarészletet Nemesszernek hívták.156 A falurészek elnevezésére a szert máshol is alkalmazták. Kartalon egy Csudarésze, Szentgyörgycsányon egy Fogácsiszer nevű részt különböztettek meg a településen belül, ami egy egykori jogi birtokosztály emlékét őrizte.157 A török hódoltság korában elpusztult Nyárasapáti egy erecske két partján feküdt, melyen egy kőhíd vezetett át az egyik oldalról a másikra. A házak nagyjából azonos tájolásúak voltak, nem voltak sűrűn egymás mellé építve, átlagosan 20 méternyire feküdtek egymástól, a feltárást vezető Bálint Alajos kertes, sőt akolkertes települést feltételezett itt. Valójában azonban középkori Pest megyei forrásainkban akolkertekre egyetlen adatot sem lelünk. A későbbi évszázadok tudósításait a középkorra visszavetíteni e tájon kockázatos eljárás. A házak Nyárasapátiban többosztatúak voltak, általában terméskő alapozással, vert falakkal vagy sövényfonással, sározott padlózattal készültek. Tiszta kőépület csak a templom és a körülárkolt, fallal körülvett földesúri kúria volt.158 A házak a helyileg fellelhető építőanyagból készültek. Túlnyomórészt paticsból, gerendából épültek, a domus lapidea, a kőház ritkaságszámba ment, ha akadt ilyen, az oklevelek nem mulasztották el feljegyezni. Pilis megyében, illetve Pest megye pilisi oldalán, ott ahol bőségesen állt rendelkezésre kő, csak ott fordulhatott elő nagyobb arányú kőépítkezés. Ha volt rá lehetőség, azaz nem volt magas a talajvízszint és ha szükség volt rá, alápincézték a házakat. Valószínűleg középkori 7x2 m-es dongaboltozatú pincét tártak fel pl. Szentendrén.159 Perőcsényben talán szintén középkori a falu belterületén előbukkant hasonló méretű, azonban a szabadba nyíló bejáratú pince.160 102 TRINGLI ISTVÁN 3. A pusztásodás A későközépkori európai településtörténet talán legjelentősebb kérdése a pusztásodás. Amikor a kutatók először felfigyeltek arra, hogy összeurópai jelenségről van szó, a pusztásodás okaként az úgynevezett „14. századi válságot” jelölték meg. Eszerint a falvak pusztává válásának elsődleges oka egy hosszú és súlyos agrárkrízis lett volna. Ennek a válságnak a kísérőjelenségei állítólag a következők voltak: csökkenő mezőgazdasági termékárak és földárak, növekvő ipari árak, növekvő bérek városon és falun egyaránt, csökkenő agrárnépesség, állandó munkaerő-áramlás a városokba, a kisvárosok kialakulása és fejlődése.161 Mindehhez olyan nézetek járultak, amelyek a jelenség egyik legnevesebb magyar historikusának, Szabó Istvánnak munkáiban is felbukkantak. A pusztásodás okai közt pl. felsorolták a hatalmaskodásokat is.162 Mielőtt nekiláttak volna a pusztásodás nemzetközi összehasonlító elemzésének, minden országban helyi speciális okokat láttak e jelenségben. Magyarországon ilyen volt a tatárjárás, majd a török hódítás.163 A pusztásodás azonban nem azonos a pusztulással. Itt az ideje annak is, hogy az agrárkrízis-elméletet revízió alá vegyük, Magyarországon amúgy is kimutathatatlan bármiféle 14. századi válság. Helyette helyesebb a megváltozott gazdálkodási viszonyokat emlegetni. Egy több évszázadig tartó folyamat nem válság, hanem állandósult rend. Az átrendeződés ugyanis majd fél évezredig tartó berendezkedést eredményezett. A pusztásodás során azonban nemcsak egykori prédiumok váltak lakatlanná. Egyházas helyek elnéptelenedésére főleg a Duna jobb partján találunk példákat. 1359-ben „bizonyos puszta egyházat és üres, lakóitól elhagyott Vány nevű földet” adományozott el Lajos király.164 Hogy egykoron az Alföldön is sokkal sűrűbben álltak a falvak egymás mellett, arra a legkifejezőbb bizonyíték Cegléd 1368-as határjárása. Sárhomok, Hosszihomok halmok, Ger- gyefű, Szarvastó tavacskák, Apácaoromja nevű árok, a Farkasakasztókörtvély nevű körtefa 156 MRT 9. 2/13. és 2/18., valamint az ott idézett források és irodalom. 157 DL 62 038., 72 164. 158 BÁLINT 1962; BENKŐ 1980a; ÉRI 1962, 182. 159 mrt 7 28/3. 160 MRT 9. 23/5. 161 Összefoglalóan: ABEL 1955.; és ezen iskola esettanulmányai: ABEL 1967. A „14. századi válság” összefoglaló kritikája a teljes irodalom felsorolásával együtt: SCHUSTER 1999. 162 SZABÓ 1966, VI. fejezet. 163 A vita Magyarországon mindmáig nem zárult le. Szűcs Jenő posztumusz megjelent művében a falupusztáso- dásnak három okát sorolta fel: a tatárjárást, a tömeges népmozgást és a prédiumok felbomlását (SZŰCS 1993b, 5-6.). Györffy György a Duna-Tisza-közi pusztulást a tatárjárás számlájára írta (GYÖRFFY 1996. 1006.). A vita egyébként elsősorban a tatárjárás demográfiai következményei körül forog, Györffy a pusztásodás szót kerülte. 164 DL 98 068.
