Zsoldos Attila (szerk.): Pest megye monográfiája 1/2. A honfoglalástól 1686-ig (Budapest, 2001)
Tringli István: Pest megye a késő középkorban
100 TRINGLI ISTVÁN a Szent István protomártír tiszteletére emelt kőegyház, Szörény 1312-es adásvételekor a Boldogságos Szűz kápolna, Gyál 1323-as adásvételekor Szent György egyháza, Pereg 1347-es cseréjekor Szent Imre kőegyháza, 1352-ben a péceli Szent Mihály és a felkeszi Szűz Mária egyház, 1368-ban a ványi Szent György, 1399-ben a jenői Mindenszentek, 1422-ben a battyáni (a mai vácbottyáni) Mindenszentek egyház említésével találkozhatunk.143 A templom két okból kapott ilyen kiemelt helyet. Egyrészt a faluval együtt az ottani egyház kegyúri jogát is elidegenítették, másrészt a templom számított a falu közepének, természetes középpontjának. A telkek az utca vagy az utcák e köré, illetve e mellé épültek. Amikor 1345-ben Alberti Péter zálogba csapta alberti birtokrészét, akkor fekvését így határozta meg: „azokkal a telkekkel együtt, melyek az alberti Boldogságos Szűz egyház ajtajától keletre kezdődnek”.144 1409-ben pedig a Hernádon felosztásra kerülő egyik telek a Szent Kereszt egyháznak középen levő ablakától kezdve tartott dél felé.145 A telkek voltak a falvak alapsejtjei, a birtokrész egy falun belül csak birtokjogi fogalmat jelentett: a falut birtokló több birtokos közül az egyik által bírt egy vagy több telket, mely lehetett egyetlen nemesi telek is. A ránk maradt faluleírások már mindenütt a rögzült telkek rendszeréről szólnak. A fentebbi példáknál maradva, amikor a felkeszi adomány során határjárást végeztek, „a birtokrészre és a telkekre” szálltak ki. Ványon is egy telket tartott fenn magának Dobosi Mihály, azzal a kikötéssel, hogy az általa eladott birtok felén ezt ott választja ki magának, ahol csak akarja. A jenői birtokrész három telket foglalt magába, melyből egy volt lakott és kettő lakóktól elhagyott. 1364-ben Nyéki György Hartyánt a jobbágytelkekkel és az egyház kegyúri jogával együtt adta el Loránd ispán budai polgárnak 1500 forintért.146 A mai megye területén szórt települések nem alakultak ki, a telkek egymás mellett álltak. Az oklevelekben helyzetüket a szomszéd telkekhez viszonyítva adták meg. 1329-ben Ones fia Jakab felkeszi telkét szomszédjának, Felkeszi Jánosnak adta el, 1388-ban Hernádon leánynegyedet hasítottak ki „egy helyen és egy tagban”, mely mindössze egy jobbágytelket tett ki, melynek nyugati és keleti telekszomszédosait is megnevezték.147 A telek belső része a házat, házakat, a gazdasági épületeket és az e mögött fekvő kertet foglalta magába. A kert mögött már a külső tartozékok, szántók és kaszálók következtek. Egy falun belül a belső telkek egyforma nagyságúak voltak, ettől csak akkor tértek el, ha valamilyen természeti akadály pl. egy meredek domboldal egyik-másik telek egy részét mindenféle használatra alkalmatlanná tette. Ilyenkor egy valamivel nagyobb terület hozzáadásával korrigálták a hibát. Akkor azonban, amikor a belső telkeket létrehozták — ez a megye nagy részén a 13. század végére befejeződött — csupa egyforma nagyságú telket szakítottak ki a jobbágyok számára. Ezek az egész telkek az öröklődés, az adásvétel következtében nagyon gyorsan osztódni kezdtek. Az ország olyan területein, ahol a falvak belterületét foly- matosan lakták, a 19. század közepi kataszteri térképekről leolvasható az eredeti települési rend, megállapítható az egykori telkek nagysága. Pest és Pilis megyében ilyen vizsgálatokat eddig nem végeztek, itt egyébként is óvatosan kell a 18-19. századi adatokkal bánni. Az újkori hozzáépítéseket, falvak újraosztását nehéz elkülöníteni az ősi rendszert megőrző, a középkor óta folymatos utcaképtől. A középkori források néhány adata azonban biztos támpontot ad néhány falu berendezkedésére. Besenyőn egy lakóktól elhagyott telek 1410-ben 21 királyi öl széles volt, hosszáról csak annyit közöltek, hogy olyan hosszú, mint a többi a faluban. Külső tartozékai négy tagban feküdtek, az egyik művelt és műveletlen szántót, erdőt és kaszálót foglalt magában, 170 királyi öl széles volt, és olyan hosszú, hogy az Erdőlő úttól Sári határáig tartott, a másik három összesen húsz hold szántó volt, egy hat és két hétholdas tagban.148 Hasonló nagyságú telkekről értesülünk Albertin is, itt három telket vettek számba 1411-ben. Ezek közül csak egy volt lakott, ennek „nagysága” — az előző példa alapján szélessége — 21 királyi öl, a két lakatlané összesen 39 öl volt.149 143 DL 86 906., 40 342.; KÁROLYI I. 52.; HO II. 130.; DL 75 366., 98 070., 8388.; CSÁKYI. 314. (Az utolsó adat ugyan vonatkoztatható az akkor Battyánhoz, most Váckisújfaluhoz tartozó Kér puszta templomára is, de Battyánhoz tartozása valószínűbb.) 144 DL 98 061. 145 ZSO П/2. 6559. sz. 146 KOMÁROM 42. 147 VeR 193. sz.; DL 45 014. 148 ZSO П/2. 7640. sz. 149 ZSO Ш. 504. sz.
