Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Dinnyés István: A jazig-szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében
A JAZIG-SZARMATAK ES A KVADOK 363 sír) függesztettek.78 A gyöngyhímzéses viseletét (IV tábla 2.) bizonyára ismerték a beköltöző jazigok, bár az Alföldön a Kr. u. 1-2. század fordulójától található meg a pontosabban keltezhető temetkezésekben, s a késő szarmata korban is divat volt. A 4. század közepe után a női viseletben is a csatos övék (Dunaharaszti 5. és 21. sír) jelentek meg.79 5. Ékszerek Az öltözéket ékszerek egészítették ki. A jazigok első nemzedékeinek jellegzetes női ékszereit tartalmazza a Monor vidéki, bizonyára hiányos sírlelet. Arany fülbevalópár (keskeny szalagkarikájukon kék üvegbetétes, kerek rekeszek és 4-4 golyócskából rakott gúlák váltakoznak), gömbös karneolgyöngyökből álló nyaklánc patkó alakú aranycsüngővei és 12 db, vékony aranylemezből préselt, négyszirmú virág alakú, felvarrható ruhadísz. Más sírleletekben a nyaklánchoz még bordázott aranylemezből sodrott, hengeres gyöngyök is tartoznak.80 A monoriakkal rokon, granulációs díszű arany fülbevalókat Ceglédről és Tatárszentgyörgyről őriz az MNM.81 Tápiószőlős-Téglás-halom 2. sírból kettőspajzs és csepp alakú82 (IV tábla 67.), a csévharaszti sírleletből két madár alakú és 10 db kerek, domborított rozettás (IV tábla 9.), az Ocsa-öreghegyi sírból hatszirmú virág alakú aranylemez ruhadíszt ismerünk. Az aranylemezkék közül a rozetták (Csévharaszt, Monor vidéke, Ocsa) a ruha mellrészét díszíthették, a kisebbek (Tápiószőlős) talán a ruhaujjat szegélyezték.83 Gyöngyös-csüngős nyaklánc helyett olyan arany nyakperecet is viseltek a rangos jazig nők, mint amilyen Újszilváson férfi sírjában került elő (V tábla 2.). Ezek az ékszerek a Fekete-tenger északi partjának görög városaiból származtak, a beköltöző jazigok hozták magukkal, és később is onnan szerezték be.84 A 2. századtól a korszak végéig hordták a huzalból hajlított, hurkos-kampós záródású, egyszerű fülbevalókat (Tápiószele-Pedagógus földek 4. sír, ezüst). Közöttük a feltekercselt huzalrészből alakított hurokkal (Abony-Fábián-tanya 9. sír, arany: IV tábla 3.), spiráltaggal (Tápiószele, bronz),85 a késő szarmata korban a huzaltekercsek közé fűzött gyöngyökkel (Ócsa és Zsámbok, ezüst: IV tábla 4.) ékítettek is vannak. A színes üveg-, karneol-, kalcedon- , hegyikristály-, ametiszt-, korall-, kréta-, borostyángyöngyökből fűzött nyaklánc (IV tábla 2.) és a fém nyakperec a hun korig jellemzője a nők viseletének. Nyakperecet elvétve férfiak is (Újszilvás, arany, Felsőpakony, bronz) hordtak. A 2. szá-zadtól viselt, mindkét végen hurkos, félkör-kör alakú, ezüst és bronz nyakperecek kerek (Ocsa), szög-letes átmetszetű sima (Tápiószele-Pedagógus földek 14. sír.) vagy csavart (Alsónémedi-Faluréti-domb) huzalból készültek. Késő szarmata koriak a laposra kalapált huzalvég áttörésében akasztóval záródó nyakperecek (Üllő,86 Zsámbok: V tábla 1.). Mindvégig gyakori ékszer a fém karperec. Ritkábbak a zárt (Csévharaszt, arany), általánosak a nyitott változatok. Kerek, ovális és szögletes átmetszetű ezüst-, vagy bronzhuzalból készült egyszerű karikák (Csévharaszt, Valkó),87 gyakori a megvastagodó huzalvég (Abony-Fábián-tanya, 4. és 9. sír: IV tábla 15., Ocsa). A lemezzé szélesedő végű karperecek sokszor díszítettek: Kerepes,88 Ocsa 4. sír, Bag89 (IV tábla 17.) és Tápiószele-Pedagógus földek 14. sír. A 3-5 mm vastag rudacskából hajlított, többnyire vastagodó végű, ovális karperecek (Valkó:90, Zsámbok) a késő szarmata időszakra jellemzőek. Vashuzal karperecét inkább a vasnak tulajdonított mágikus képességek miatt viseltek a nők (Ocsa 2. sír, Tápiószele-Pedagógus földek 14. sír: IV tábla 32., Pilis 1. sír, kislány) a bal alkaron, néha más karpereccel együtt.91 78 A biztosan változatos megoldású övékhez, övcsüngőkhöz: VÖRÖS 1981, 129., 132., 9. kép.; VADAY- SZŐKE 1983, 103., 107-110., 22-23. kép.; DINNYÉS 1991, 160-161., 4. tábla. 79 VADAY 1988-89, 64-65. 80 KŐHEGYI 1982, 336. 81 KŐHEGYI 1982, 270., 301., 1. tábla 15-16., 7. tábla 26. 82 A Téglás-halom tetején, Árpád-kori sírok között egy ÉK-DNy tengelyű, teljesen feldúlt temetkezés: két arany flitter, vastöredék. TBM 75.2.25-27. Rég. Fűz. Ser. I. 28 (1975) 103. 83 PÁRDUCZ 1941, 22.; KŐHEGYI 1982, 281. 84 KŐHEGYI 1982, 330-338.; VADAY 1982-83,172-176. 86 MNM 14/1863.1. 86 MNM 73/1892.1., MÁRTON 1910, 190. 87 Valkó: MNM 281/1872.2. 88 MNMNépv. 67.13.3. 89 PÁRDUCZ 1944, 19., 45. tábla 4. 90 MNM 281/1872.1. 91 DINNYÉS 1980, 200.; KULCSÁR 1998, 101-103.
