Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
Dinnyés István: A jazig-szarmaták és a kvádok régészeti emlékei Pest megyében
364 DINNYÉS ISTVÁN 6. Amulettek, hitvilág A csüngök közül a korai sírok patkó alakú aranycsüngőit a nyakláncra fűzték.92 A női termékenység szimbólumai (Monor vidéke), a középtagos változatok (Ocsa-Öreghegy, Tápiószele-Szumrák 431. sír) pedig a női és férfi termékenység szerveinek sematikus ábrázolásai lehetnek. A női termékenység jelképköréhez tartozik az ócsai deltoid alakú, kétdu- doros lemezcsüngő pár is. Az Abony-Fábián-tanya 9. sír két kerek, lapos, dobozszerű ezüstbullája (IV tábla 10.) talán szerves anyagú amulettet (pl. gabonaszemek-termékenység) tartalmazott. Bajelhárító amulettek a balta alakú csüngök, az ártó lényektől óvó éles eszköz kicsinyített másai. Viselték nyakláncon, ill. a csuklóknál karpereccel együtt, vagy a ruhaujjra erősítve (Abony-Fábián-tanya 9. sír, ezüst, az ócsai 4. sírban pont-kör díszes bronz, Tápiószele-Pedagógus földek 14. sírban 3 db bronz). Mindhárom esetben a jobb alkarnál, ill. csuklón (IV tábla 13.). Hasonló rendeltetése volt a nyakláncra, gyakrabban ruhaujjra vagy a lecsüngő övszalagra erősített bronzcsengőknek: Alsónémedi-Kenderföldek 21. sír, Al- sónémedi-Faluréti-domb, Csévharaszt, Nagykőrös-Feketedűlő, Tápiószele-Pedagógus földek 11. sír, Tápiószele-Szumrák 431. sír 2 db, Törtel-Deák-tanya. A szarmaták pénzszerű bronzcsüngői is amulettek voltak. Pénz előképre vall az egyik oldal egyszerűsített portréja és mindkét oldal köriratot utánzó jelsora. Másik oldalukon félhold, vagy félhold és a Napot jelképező csillag, csillagrozetta.93 Pusztavacson átfúrt félholdas, Ráckevén (?) füles, csillag- rozetta-félholdas (IV tábla 12., 14.), Vác környékén az utóbbihoz hasonló, átfúratlan csüngőt találtak.94 A bronzból öntött, gömböcsös karikacsüngők (Albertirsa 40. lh. 2. sír: IV tábla 11., Nagykőrös-Feketedűlő, Tápiószele-Szumrák 431. sír) inkább a korai időszak jellegzetességei. Korai, ritka csüngőfajta a veresegyház-álomhegyi, tagolt bronzrudacskás csüngőpár is.95 A Fekete-tenger partvidékéről beszerzett, nagyobb cypreacsigákat (Al- sónémedi-Faluréti-domb) huzalkarikára fűzve az öltözéken vagy az övön viselhették.96 Mindkét nem viseletéhez hozzátartoztak az egyszerűbb és díszesebb fibulák (kapcsolótűk, brossok), mellyel a felsőruhát díszítették, tűzték össze. A nők 1-3 fibulát viseltek a vállon és mellen. A férfiak rendszerint egy fibulát hordtak, mellyel a palástszerúen viselt négyszögletes textíliát, a köpenyt kapcsolták össze a vállon. A korszakonként változó fibulák között helyi szarmata (Alsónémedi-Kenderföldek 2. sír), keleti (Hévízgyörk 14. sír: V tábla 5., Ocsa 4. sír: VI. tábla 3.), germán (Nagykőrös: VIII. tábla 11., Valkó:97) és római (Hévízgyörk 14. sír: V tábla 6., Nagykőrös, Törtei: VIII. tábla 12., Újszilvás: VI. tábla 1.) típusok egyaránt megtalálhatók. Míg a nők viseletét a régészeti megfigyelések és a leletek alapján kell rekonstruálnunk, a férfiakéról egykorú adatokkal is rendelkezünk. Pomponius Mela 3, 33. szerint a szarmaták külseje és fegyverzete leginkább a parthusokéhoz állt közel, mások bő nadrágjukat (laxis bracis: Ovidius: Trist. V 7, 49.; Lucanus: Phars. 1, 430.; V Flaccus: Argonautica У 424., VI, 227.) említik. A kelta-germán, s a római katonaság által is viselt, térden alul érő, lábhoz simuló nadrághoz (braca) képest a szarmata nadrág valóban bő volt. Az alföldi jazig férfiak viseletét a Traianus dák hadjáratait képsorban elbeszélő emlékoszlop (Róma) egyik dombormű részlete örökítette meg. Két, lova mellett álló jazig harcost ábrázol. Mindkettőn hosszú ujjas, térdet takaró, balra záródó, kabátszerű felsőruha övvel; bokáig érő, ráncos nadrágot viselnek; lábukon bokaszíjas csizma; fejükön kúpos süveg. A szemből ábrázolt férfin hátravetett, jobb vállán fibulával összetűzött köpeny, bal lába mellett hengeres tegez. A háttal álló harcos bal oldalán az övre kapcsolt tőrkard látszik. A sok kifaragott ránc szerint az ábrázolt öltözék szövetből, a süveg és a csizma nyilván bőrből készült. A szarmata bőrcsizma szára rövid és bő volt, amit szíjjal szorítottak meg a boka fölött, vagy a csizmát a talp alatt is átvezetett, összetett bokaszíjjal rögzítették a lábfejen. E viseletből a sírokban rend92 KŐHEGYI 1982, 332.; VADAY 1988-1989, 55-56. 93 A szarmata amulettek római előképeit hangsúlyozva a 3-4. századra keltezte őket GOHL 1904, 81., 85- 87. és KERÉNYI1955-1956,19. A 2. századi mezőtúri (Szolnok m., bronz nyakláncon: VADAY 1988-1989,47., 258., 2. tábla 1-2., 4.) sírlelet szerint az amulettek már korábban megjelentek, csillag-félhold ábrázolásuk pedig perzsa és pontuszi görög pénzekről is származhat: VADAY 1988-1989, 61. 94 GOHL 1904, 84-85., 12., 19., 22. sorszám, 12. és 19. ábra. 95 MRT 9. 554, 37/12. lelőhely. Típusáról, a 2. századra keltezve: VADAY 1988-1989, 61. 96 Az ékszerek áttekintésekor H. Vaday Andrea kitűnő és részletes elemzéseire támaszkodtunk: VADAY 1988-1989, 45-61. 97 Nagykőrös: Műkincsek Pest megye múzeumaiban. Szentendre 1981. 70-71.; Valkó: MNM 281/1872.4.
