Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
264 OTTOMÁNYI KATALIN bék). A Benta-patak völgye és a Zsámbéki medence gazdaságilag jól megművelhető terület volt már a római korban is. A keleti részen ritkábbak a villák, pl. Budakeszin, Budaörsön is csak egy-egy nagyobb kőépítkezéses telep van. Ezek a Dunába futó kis patakok mellett helyezkednek el (Százhalombatta, Érd), vagy Aquincum környékén sűrűsödnek (ld. Budakalász, Pomáz). Gyakoriak itt a patakoktól messzebb eső, kisebb forrásoknál lévő domboldalban épült villák is. Ilyen pl. Pomáz (23/4, 5, 8, 30. lh.) Szentendrétől északra már egyre ritkább a polgári település. Leányfalun és Visegrádon találunk még egy-egy villát s kisebb telepet. Tahitótfalun, Dunabogdányban már csak pár házból álló kis telepek vannak. A többi építkezés itt mind a katonasághoz köthető. A víz közelségén túl másik szempont a telepek megközelíthetősége. Az Aquincumból sugárirányban kiinduló utakat végig villagazdaságok s telepek szegélyezik. Gyakran a felszínen már nem látható utak vonalát e villák, telepek illetve temetkezések segítségével rekonstruálhatjuk. A településhálózat a kora császárkorhoz képest sűrűsödött. Egyes helyek csak ezekkel a villákkal népesedtek be, egyéb telepeik nincsenek (pl. Százhalombatta, Sóskút, Telki, Nagykovácsi). Néhol a patakparti jobb helyeket foglalják el a villák, a falusias telepek távolabb szorulnak (pl. Páty, Tárnok). Gyakoribb eset, hogy sorban követik egymást a vízparton a villák és a kőépítkezés nélküli telepek (pl. Érd). Itt korábbi településnyomok csak a Benta-patak jobb partján voltak, most népesül be a bal part is. Hasonló a helyzet Herceghalmon és Perbálon is. Gyakran ugyanazon a helyen, de az előző bennszülött telep pusztulása után jön létre a villa (pl. Biai-tó partja, Herceghalom, Érd,71 Piliscsaba). Nem számolták föl tehát a régi bennszülött arisztokrácia birtokait, hanem vagy az elpusztult birtok kapott új gazdát és épült újjá (pl. Pomáz, Páty, Bia, Budaörs), vagy pedig új területeket vettek birtokba, ahol nem voltak korábban telepek (pl. Budakeszi, Csobánka, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Torbágy stb.). Szentendrén a villák máshol vannak, mint a korai bennszülött illetve 2-3. századi telepek, messzebb a Dunától, a dombvidéken (korábbi telepnyom csak az egyik villa alatt van). Villa ásatás viszonylag sok folyt megyénkben. Ezek többnyire régi ásatások, pl. Pomá- zon és Budakalászon (Nagy T, Sashegyi S., Thomas E.). Néhány kisebb leletmentéstől eltekintve (Budaörs 5/2, Pomáz 23/7, Piliscsaba 16/8) villaásatás csak Bián (1/37,39. lh.) Budaörsön (5/2.lh.), Érden (9/15-16.1h), Pátyon (13/9. lh.) és a szentendrei Skanzen villában folyt (28/12. lh.). Herceghalmon s Érden a villáknak csak egy-egy kisebb részlete került elő. Pátyon nagyobb területet sikerült feltárni, Budaörsön pedig egy kb. 9 hektáros területen a vicus és villa, valamint a hozzá tartozó temető majdnem teljes feltárására is sor került. A szentendrei Skanzen területén Topái Juditnak a villa főépületét sikerült megtalálnia. Herceghalmon a Békás-patak mindkét partjára kiterjedt a villagazdaság, esetleg vicus. A nyugati oldalon lévő 39. lelőhelyen egy kőépítkezés előtti, korai, 2. századi lakógödör került elő, melynek még bennszülött lakói voltak, de már élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak Aquincummmal. Efölött egy 2. század végi - 3. századi periódushoz tartozó árok rendszer volt, mely a telep belső tagolására szolgálhatott és a villa gazdasági részéhez tartozott. A 4. századi építkezést egy rossz megtartású, omladékos kőfal képviselte, melyet ráépítettek a korábbi árokra. A villagazdaság fő épületét, mely a felszíni leletek alapján a pataknak ezen az oldalán állt, nem sikerült feltárni. A túlsó parton a 3. század közepén épült egy téglalapalakú kétosztatú lakóépület, melyhez a 4. század második felében kisebb toldalékokat építettek hozzá, majd még később elbontják a villaépület egyik sarkát és egy „kőfalu” gödörházat építenek belőle. A késői 4. századi periódushoz sorolható egy, az előző kőépülettől eltérő irányítású és sokkal rosszabb kivitelű kőépítmény is. A gazdasági részhez több földbemé- lyített gödör, árokrendszer, valamint a 4. század végén egy kőkemence tartozott.72 71 Érd 9/18. lelőhelyen késő kelta telep, római leletanyag nélkül, majd mellette a 9/17. lh-en későbbi római telep. Herceghalmon kisebb kelta telep, majd mellette későrómai villagazdaság. (Bia 1/37. lh). 72 OTTOMÁNYI-GABLER1985, III-VI. t.
