Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
166 SZILAS GÁBOR Lényegesen több információnk van a Veresegyháza-Bika-rét lelőhelyen 1980 őszén Horváth Lajos által feltárt hamvasztásos urnasírról. A 60 cm mélyen elhelyezkedő hengeres nyakú, szájával lefelé fordított tállal lefedett urnába helyezték az emberi hamvakat, egy kis talpas pohárkát és egy, az elhunyt egyén viseletéhez tartozó bronz karikát (16. tábla).108 A bakonyi, vagy DNy-szlovákiai területekhez hasonlóan, bár szerényebb kivitelben, de vidékünkön is létezett a kőkonstrukció alkalmazásának szokása. Tök, Ady Endre utcából kőpakolásos sír ismert, nem messze innen vízvezeték ásásakor 1 m mélyen hamvasztásos temetkezésből származó vízszintesen kannelúrás vállú, nyomott gömbhasú kis kétfülű urna, perem fölé emelkedő fülű csésze, síkozott peremű tál, gömbölyű bögre került elő.109 Kosd- Szabadság u. 4. sz. alatt, ahol egyébként késő pilinyi temetőt bolygattak meg, néhány tárgy az urnamezős kultúra hagyatékát képezi. 1981-ben emésztőgödör ásásakor 1-1,3 m mélyen kőpakolásos sírt bolygattak meg, melynek ujjbehúzkodásos fazék-, vízszintesen síkozott válltöredékei, egy csonkakúpos nyakú talpas bögre, turbántekercses és kannelúrás edénytöredékek az urnamezős kultúra korai időszakára datálják a sírt.110 Sajnálatos módon autentikus feltárásokból nemcsak a kultúra temetkezési szokásairól, hanem a települési képére, szerkezetére, épülettípusaira vonatkozóan is igen kevés információval rendelkezünk, lévén ezek a kutatások csupán néhány gödör megfigyelésére szorítkozhattak. Bernecebaráti-Szarvascsárda lelőhelyen 3,111 Ipolydamásd-Szigeten l,112 Veresegyház-Ipari park területén 4 gödör került napvilágra,113 Pilisborosjenő-Téglagyárból egy „lakógödör” metszetét dokumentálták,114 de Budapest, III. Harrer Pál utcából is előkerült a kultúra egyrétegű településének néhány gödörrészlete.115 Pomáz-Uj-dűlőn hosszú időn keresztül lakott nagykiterjedésű település képe bontakozik ki, melynek nyomai a HÉV állomás területén, a Váckertben, a Szövőgyár területén, valamint a Prekobrodica-dűlőben kerültek elő.116 Utóbbi területen a múlt század ’30-as és ’50-es éveiben tevékenykedő amatőr régész, majd járási régészeti megbízott Sashegyi Sándor munkásságát érdemes megemlíteni, aki 1953-1955 közötti feltárási megfigyelései alapján egy - azóta több kritikát kapott - külső tüzelőtérrel rendelkező kerek földbemélyített cölöpszerkezetes épületet rekonstruált.117 Minden valószínűség szerint a korszak újabban feltárt nagykiterjedésű nyílt településeihez hasonlóan118 területünkön is álltak felmenő falú, téglalap alakú gerendaszerkezetes épületek, melyekre a Csepel-szigeten létesült Szigetszentmiklós-Vízműtelep gödreiből gyűjtött gerenda- és deszkalenyomatos tapasztástöredékek utalnak.119 A kor kerámiaművességéről leginkább a szigetszentmiklósi telepanyag alapján alkothatunk képet. Igen jellegzetesek a kettőskónikus, hengeres nyakú urnaedények (17. tábla, 1., 18. tábla 1.), turbántekercses és síkozott peremű, vállú tálak és a háromszög átmetszett! fülek alkalmazása. Kétfülű, S-profilú fazekaik jellegzetes díszítése volt a még égetés előtt a külső oldalukra kent híg agyagréteg, melyet aztán ujjaikkal behúzgáltak (17. tábla, 8.). Az edények grafitos bevonata, az edény vállain, hasán gyakorta alkalmazott széles ferde árkolásos dísz (17. tábla 3.) a tárgyaknak fémes hatást kölcsönözve talán értéküket növelte, esetleg e tárgyak fém előképeire utal. A feltárásokból ismert tárgyi anyagban - mint már említettük - Pest megye területén túlnyomórészt a periódus kései, fejlett változatának anyaga jelenik meg, benne már kevéssé érhetőek tetten a DNy-Szlovákiában még oly markánsan meglévő halomsíros gyökerek. Ugyanakkor megjelenik a morva területeken formálódó Ve- latice-kultúra néhány tárgytípusa is. Ez a kulturális keveredés legpregnánsabban szintén a gazdag telepanyagot adó szigetszentmiklósi feltárás anyagának analízise során mutatkozott meg (17. tábla).120 108 MRT 9. 553. 109 MRT 7. 336-337. 110 MRT 9. 168. 111 MRT 9. 48. 112 MRT 9. 114. 113 RÉG. KÚT. 2000, 227. 114 KŐSZEGI 1988, 173. 115 KŐSZEGI 1984. 116 MRT 7. 191. 117 SASHEGYI 1972, 15-20. 118 Börcs-Paphomlok dűlő: FIGLER 1996, stb. 119 V VADÁSZ 1992, 215. 120 V VADÁSZ 1992.
