Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
160 SZILAS GABOR Urnamezős-kultúra térhódításával számolnak, míg mások52 a halomsíros alapokon történő kontinuus fejlődésben látják a változások okait. Ezt az időszakot a kutatók későhalomsíros, kora urnamezős, vagy későhalomsíros-kora urnamezős névvel illetik, mely utal a tárgyi anyag tekintetében egyértelműen megmutatkozó folyamatosságra. Ugyanakkor nemcsak a kor kerámia- és bronzanyagában, de a települési és temetkezési viszonyokban is tetten érhető egyfajta homogenizálódás, mely egyszerre tradicionális és újszerű fazekasságával, a bronzművesség ugrásszerű fejlődésével (az un. kurdi horizont tárgytípusainak megjelenése), cölöpvázas épületekből felépülő gazdasági egységekből álló nyílt színi és erődített magaslati települések megjelenésével jár. E korszakban teremtődnek meg az urnamezős kultúra gazdasági-társadalomtörténeti alapjai, melyeken egyelőre kisebb, regionális, de egymással a tárgyi anyagban egyértelműen rokon vonásokat felmutató csoportok kapcsolatrendszere jön létre. Erre az időre tehető a Bakony magasabb tengerszint feletti magasságú zónájának intenzív betelepülése, mely népesség kőgyűrűs, kőpakolásos halmok alá temetkező vezetőrétege szárnyas baltával, karddal, tőrrel, lándzsával temetkező harcos férfiakból és gazdag ékszermelléklettel, hullámos szárú tűvel rendelkező nőkből áll.53 E folyamat többek között megyénk területén is tetten érhető, ahol az ezt megelőző halomsíros időszakhoz képest a lelőhelyek számában ugrásszerű növekedés tapasztalható. Ennek megfelelően a Duna jobb parti zónájában - bár csupán terepbejárási adatok alapján - több helyen is kimutatható e késői közösségek jelenléte (Pomáz, Pilisszántó, Telki, Budakeszi, Törökbálint, stb.54) és az utóbbi időben a főváros területén is nagy számban kerültek elő az erre az időszakra datálható településrészletek (I. Gellért hegy, II. Ganz utca, III. Pusztadombi út, III. Bokor utca, III. Bojtár utca, III. Békásmegyer-Vízművek, XXII. Harbor Park). Ehelyütt külön kiemelendő a már futólag érintett Flórián téri leletegyüttes, melynek kígyószárú tűje a Bakony-vidéki csoporttal fennálló egyidejűséget reprezentálja.55 Sajnálatos módon teljesen feltárt temetőt nem ismerünk ezen időszakból. Egy állítólag ülő helyzetben talált csontvázas sírról tudunk Sóskútról, mellyel együtt egy edény és egy bronz lándzsa is napvilágot látott.56 Minden bizonnyal ebben a periódusban létesült nagyobb hamvasztásos temető Tárnok térségében, ugyanis 1977-ben a Vörösmarty u. 36. sz. alatti ház alapozásakor urnasírt találtak, majd 1980-ban a közelben szintén temetkezésre utaló tárgyak kerültek elő. Előbbi mellékletként egy mélytálat, füles bögrét, egy duzzadt nyakú tűt és egy „Noppenringet”57 helyeztek el.58 A Dunától keletre a Zsámbokon előkerült kétfülű csupor és egy síkozott edény töredéke említhető meg.59 Sajnos, ebből időszakból az ország több területével ellentétben alig ismerünk telepeket (pl. Telki-Wiesen-Aecker, Törökbálint-Fekete-dűlő, Pilisszántó-Petőfi u. 2.). Ugyanakkor néhány éve, 2000 nyarán a korszak egyik talán legjelentősebb települését tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum régészei Dunakeszi-Székesdűlőn, az Auchan áruház területén. A lelőhely mintegy 500 méterre a Duna újpleisztocén Il/a eredetű dél-délnyugat irányban hosszan elnyúló teraszán létesült, melyet később keleti irányból egy újabb Duna-ág (a mai Óceán-árok elődje) leválasztott a környező területekről, kialakítván a jó megtelepedést biztosító teraszszigetet. A település hosszabb ideig tartó fennállása alatt több mint 60, az uralkodó széliránynak megfelelően egységesen észak-északnyugat - dél-délkeleti tájolású cölöpszerkezetes építményből állt. Sajnos sem padlószintjük, sem egykori berendezésük nem őrződött meg, építési idejükre is csupán a cölöplyukakból előkerült szórványos bronzkori cserépanyag, illetve az épületek egymáshoz, valamint egyéb, pontosabban keltezhető objektumhoz való viszonya alapján tudunk következtetni. Legnagyobb számban az egyszerűbb szerkezetű kétsoros, 3-3, 4-4 (4-5x2,5 méter), illetve 7-7 (3,5x12 méter) cölöplyukból álló, valószínűleg gazdasági rendeltetésű (csűr, tárolóhelység, istálló) építmények fordulnak elő a telepen. Lakóépületek lehettek a har52 PETRES 1960; KŐSZEGI 1988; KEMENCZEI 1989. 63 JANKOVICH 1992. 54 V VADÁSZ 1992, 224. 55 KŐSZEGI 1996. 66 MRT 7. 224. 57 Többszörösen visszahajlított sodronyból készült gyűrű 68 KŐSZEGI 1988, 189.; MRT 7. 321. 59 KŐSZEGI 1964, 8-9.
