Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
14 SOMOGYI SÁNDOR Egyed László: A kéregmozgások okai és a magyarországi kéregmozgások. Geofizikai Közlemények 1957. Kádár L.: A folyókanyarulatok elmélete és a hegységek áttörésében való szerepe. Dunántúli Tud. Gyűjtemény 5. (1955) Pécs 1-34 Miháltz István - Faragó M.: A Duna-Tisza közi édesvízi képződmények. Alföldi Tud. Int. Évk. I. (1946) 371-384. Szeged. Pécsi Márton: Völgyfejlődéstörténeti és teraszmorfológiai megfigyelések a Duna-völgy bal partján Budapest és Baja között. Hidrológiai Közi. 1950, 260-266. Pécsi Márton: Adatok a fiatal kéregmozgások szerepére és mértékére a Duna völgyében. Tud. Gyűjt. 4. sz. (1956) Pécs. Pécsi Márton: A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Földrajzi Monográfiák III. Akadémiai Kiadó Budapest 1959. p. 342. Pécsi Márton: A negyedkori tektonikus mozgások mértéke a Duna-völgy magyarországi szakaszán. Geofizikai Közi. 1959, 73-82. Pécsi Márton: Der Schuttkegel der Donau auf der Grossen Ungarischen Tiefebene. Ann. Univ. Sei. Bp. Section Geologica. T. III. 1960, 103-134. Scherf Emil: Szénhidrogének és sósvizek felkutatásának lehetősége a Duna-Tisza közén. Jelentés a jövedéki mélykutatás 1946. évi munkálatairól. 1947, 97-153. Sümeghy József: A Duna-Tisza közének földtani vázlata. Földt. Int. Évi Jel. 1950. 233-263. Vadász Elemér: A Magyar Alföld mélyszerkezete. Term, és Társ. 1955, 518-522. Völgyi L.: A Nagyalföld középső részének mélyföldtani vizsgálata. Földtani Közi. 1965, 140- 163. III. A helyi éghajlat különbségei A táji, domborzati különbségekből következően jelentős eltérések mutathatók ki a megye éghajlati és még inkább időjárási viszonyaiban. A legdöntőbb tényező az éghajlat megítélésében a hőmérséklet és a csapadék értéke, mennyisége, mert az szabályozza a társadalmi lét - főleg a mezőgazdaság - hő- és vízellátásának nagyságrendjét. Ebből a szempontból a megye területét három részre oszthatjuk. A Budai-, Pilis- és Visegrádi-hegységek területét a 6-700 mm-es évi csapadék és a 15-16 °C-os tenyészidőszaki (vegetációs) középhőmérséklet jellemzi. így éghajlatilag a mérsékelten hűvös - mérsékelten száraz jelzővel szokás őket jellemezni. A Dunakanyartól É-ra fekvő Börzsönynek a csapadéka már meghaladja a 700 mm-t, míg vegetációs hőmérséklete megfelel a D-ebbi területnek, tehát 15-16 °C között mozog. Ennek megfelelően a mérsékelten hűvös - mérsékelten nedves meghatározás illik rá. A megye össze többi területének 600 mm alatti a csapadéka és 16,5 °C feletti a vegetációs hőmérséklete, ami a mérsékelten meleg - száraz éghajlati típus kritériumának felel meg. Az egyes éghajlati elemek értékeit illetően a három fő éghajlati típuson belül kisebb- nagyobb eltérések mind az értékekben, mind azok gyakoriságában még természetesen kialakulhatnak. így pl. a napsütés évi összege a Budapest-Cegléd vonaltól É-ra általában 2000 óra alatt, attól D-re afölött jellemző. Érdekes, hogy a felhőzet csak a Pilis-, Visegrádi- és Börzsöny-hegységekben csökken 55%-os borultsági szint alá, máshol több annál. Sőt, a Budai-hegység Ny-i előterében még a 60%-ot is meghaladja. A ködös napok évi száma viszont a hegységekben emelkedik 60 nap fölé, míg a Duna-Tisza közén Budapest-Nagykáta vonalától D-re 30 nap alá csökken. Természetesen a hónapok között a december vezet a köd gyakoriságában. A borultságban is a decemberi maximum és augusztusi minimum az általános. Az évi hőmérsékleti eloszlást tekintve a két szélsőséget a Börzsöny 8 °C és az alföldi tájak 10,5 °C értékei képviselik. A 10 °C-os évi izoterma vonala a Duna mellett lenyúlik a két hegységi terület közé, és szépen kirajzolja a hegység és síkság választóvonalát a Gödöllői- dombság körzetében is. Ami a szélsőséges hőmérsékleti értékeket illeti, 35 °C feletti értékekkel általában a Budapest-Zsámbék vonaltól D-re fekvő területen kell számolni. Ugyanakkor a Börzsöny és a Visegrádi-hegység tetőin csak 32 °C-ig emelkedik a hőmérséklet. Az átlagos évi legalacsonyabb hőmérséklet viszont a Tápió-vidék körzetében szokott jelent-
