Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
104 BONDÁR MÁRIA szőr megújították, a megtalált padlómaradványok elhelyezkedéséből „utcás” településre kövekeztetett az ásató.736 Az utóbbi évek nagyberuházásai során több helyen előkerültek a vatyai kultúra telepmaradványai is. Gyálon több, mint 8 hektárnyi feltárt területen737 jellegzetes edénytöredékei láttak napvilágot. Vecsésen kisebb telepét találták meg.738 Albertirsán 28 objektumot tárt fel Dinnyés István a vatyai kultúra késői szakaszából. A nagyszámú kerámia mellett előkerült egy agancsból készített, díszített zablaoldaltag és egy kerek markolatú bronz tőr is.739 Pátyon a vatyai és dunántúli mészbetétes kerámia kultúrájának együttes megtelepedését bizonyító lelőhelyet is feltártak. A középső bronzkorba tartozó 10 objektumból egy gödörben a mészbetétes kultúra, a többiben vatyai kerámia volt. Említésre méltó, hogy egy gödörből 10 db jellegzetes kis vatyai bögre került elő.740 Jelenleg mintegy harminc vatyai erődített telepet ismerünk, ezeknek csak a felében volt valamilyen ásatás, ezért a települések belső szerkezetéről keveset tudunk. A vatyai kultúra több esetben is a korábbi, hatvani kultúra idején létesített erődített telepeket vette birtokba. Gomba-Várhegyen, Mende-Leányváron és Tápióbicske-Várhegyen is megtalálták a korábbi település nyomait. Pest megyéből az erődített telepek közé sorolható Biatorbágy-Pap-réti dűlő,741 Biator- bágy-Nagy-hegy,742 Mende-Leányvár,743 Nagykörös-Földvár,744 745 Solymár-Várhegy,746 Sóskút- Kálvária-hegy,746 és Százhalombatta-Földvár.747 Tatárszentgyörgy-Sarlósárpusztáról is feltételezhető, hogy földvár volt itt.748 Patay Pál Nagykőrös-Csipvárat és Köröstetétlen- Pengyomot is a vatyai kultúra esetleges földváraként említi.749 A kultúra legújabban kutatott földvára Budajenőn van.750 751 A vatyai kultúra egyik legismertebb erődítése Százhalombattán van. A régóta ismert őskori telep Százhalombatta-Sánc-hegyen található, a szakirodalomban Téglagyár vagy Földvár néven is említik.761 1963-ban Kovács Tibor végzett itt leletmentést a téglagyár agyagkitermelése miatt.752 1989-től a százhalombattai múzeum munkatársai folytattak itt évente ásatásokat. A nemzetközi együttműködéssé szélesedő program eredményeit több publikációból is ismerhetjük.753 A másik nagyjelentőségű erődített telep a mintegy 3 hektár nagyságú nagykőrösi Földvár, ahol több szakaszban végeztek feltárásokat, legelőször 1879-ben. A Földvár a Körös-ér bal partján fekszik, ma már csak alig 2 m-re emelkedik ki környezetéből. Poroszlai Ildikó rétegződéseket tisztázó hitelesítő ásatásainak eredményeképpen az alábbiakat tisztázta. A települést a Vatya III. időszak népessége lakta. A földvárat békés úton hagyták el, semmilyen tűzvész vagy erőszakos pusztítás nyomát nem találták meg a feltárásokon. A leletanyag szegényes voltából arra lehet következtetni, hogy a lakók magukkal vittek minden fontos 736 KULCSÁR 1997, 349. 737 SIMON 2003. 738 SZABÓ 2002. 739 DINNYÉS 2004, 174. 740 OTTOMÁNYI 2002. = MRT 7. 13/9. lh. 741 MRT 7.1/26. lh. (34). A mintegy 30 m magas, három oldalról meredek lejtőjű dombról készült légifelvételen jól látszik az erődítés gyűrűje. Torma István hívta fel a figyelmemet arra, hogy a körárok valószínűleg újkőkori lehet, annak ellenére, hogy a felszínen nem találtak neolit csrepeket. Véleménye szerint a vatyai kultúrára nem jellemző az ilyen típusú erődítés. Kiegészítését ezúton is köszönöm. 742 MRT 7. 34/13. lh. (333-334). 743 MIKIÓS 1982, 31. 744 POROSZLAI 1992. 745 ENDRŐDI 1984. a lelőhely azonos: MRT 7. 25/6. lh. (215-216). 7« MRT 7. 26/11. lh. (225-2261.25. kép 747 MRT 7. 27/2. lh. (232). 748 KULCSÁR 1997, 346. 7« PATAY 1958, 24. 750 REPISZKY 2004. = MRT 7. 2/9. lh. (49), a topográfia nem utal arra, hogy itt földvár lett volna. 751 Azonos MRT 7. 27/2. lh. (231-233). 752 KOVÁCS 1969. 753 POROSZLAI 1992a, POROSZLAI 1996, POROSZLAI 2000, POROSZLAI 2002, POROSZLAI 2003, POROSZLAI 2003a, a földvár azonos MRT 7. 27/2. lh. (232).
