Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)

ÉLET A TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOROKBAN

105

háztartási eszközt és az értékes tárgyakat. A nagykőrösi Földváron végzett kutatások összefoglalását Poroszlai Ildikó írásából ismerhetjük.754

Az egyik legnagyobb területen kutatott, valószínűleg erődített telepe nemrégiben Bu- dajenőn került elő. Közel tíz hektárnyi felületen több, mint 800 települési objektumot tárt fel Repiszky Tamás.755 A telep a vatya-koszideri időszakba tartozik. Az edénytöredékeken kívül két öntőminta darabja, borostyántöredék, bronztű és bronzlemez darabja is előkerült.

A korai bronzkortól jelentős szerepet játszott a ló a közösségek életében. A lótartás ránkmaradt emlékei a díszesen faragott, elsősorban csontból készített lószerszámok. Egyik szép példánya az agancsból készült zabla oldaltag, amely Százhalombattán került elő (24. kép, 2-4).756 További lószerszámokat ismerünk Mende-Leányvárról is (24. kép, l).757 Szobról füzesabonyi típusú zablaoldalpálcát ismerünk.758

A csontból nemcsak lószerszámokat, de különböző szerszámokat is készítettek. Mike- budáról bőrmegmunkáló kalapács rajzát közli Kovács Tibor.759 Solymárról félkész csontesz- köz-depot ismeretes.760

A vatyai kultúra idején a fejlett gazdálkodásból fakadó jólétnek köszönhetően jelentősen megnőtt a népesség száma, amelyet a nagy sírszámú temetők is bizonyítanak. Egyik legnagyobb temetőjük Dunaújváros-Dunadűlőben került elő, ahol 1600 sírját tárta fel Bóna István. Halottaikat elhamvasztották és urnákba helyezve temették el. A sírgödörbe helyezett urnát tállal fedték le. Megfigyelhető volt, hogy a temetési szertartás során az urnákba nagy gonddal, anatómiai rendben helyezték a hamvakat: alulra kerültek a lábszárcsont-, utána a törzs-, majd fölülre a koponya égett maradványai. A sírokba tették az elhunyt fegyvereit, ékszereit, ruhadíszeit és az edényeket. A korai időszakban az ékszereket egy vélhetőleg külön erre a célra készített kis edénykébe tették, amelynek mindig egyedi díszítése volt.761

A temetőkben az urnasírok csoportokat alkottak, amelyek valószínűleg a közösségen belüli különböző családokat jelezték. Egyazon temetőt hosszú ideig használtak, a leletek között ugyanis a vatyai kultúra egész élettartamának emlékanyaga megtalálható. Feltételezhető, hogy a halottakat a temető területén hamvasztották el, erre utal, hogy néhány temetőben tisztán tartott tűzhelyeket találtak a sírcsoportok között. Több esetben megfigyelhető volt, hogy a sírokat kőpakolással jelölték meg.762

Pest megyében több helyen is feltárták a vatyai kultúra sírjait vagy temetőjét.

A névadó lelőhely 364 urnasírját 1909-ben tárta fel Kada Elek.763

A Duna jobb partján Budakesziről,764 Budaörsről,765 Érdről,766 Pilisborosjenőről,767 Sóskútról,768 Százhalombattáról,769 Szentendréről,770 Tahitótfaluból,771 Tárnokról,772 Törökbálintról773 kerültek elő urnasíijai.

Százhalombattán, a Dunai Kőolaj finomító Vállalat területén, mintegy 50 m2-nyi felületen 21 urnasírt tárt fel 1985-ben Poroszlai Ildikó.774

754 POROSZLAI 1992.

755 REPISZKY 2004. = MRT 7. 2/9. lh.

756 KOVÁCS 1969a, Fig. 1, színes fotója: SZATHMÁRI 2002a, 35. kép.

757 KOVÁCS 1969a, Fig. 2, 4.

758 MRT 9. 26/32. lh. (332).

759 KOVÁCS 1977, 11. szövegközti kép 10.

760 MRT 7. 25/6. lh. (216).

761 VICZE 2003.

762 REMÉNYI 2002, 85.

763 KADA 1909.

764 MRT 7. 4/7. lh. (58), 4/8. lh. (58), 4/9. lh. (58).

765 MRT 7. 5/6. lh. (63).

766 MRT 7. 9/39. lh. (106).

767 MRT 7. 15/2. lh. (141).

768 MRT 7. 26/7. lh. (223): kőborításos urnasír, 26/13. lh. (226).

769 MRT 7. 27/2. (232), 27/11. lh. (241-242), 27/13. lh. (242), 27/16. lh. (243).

770 MRT 7. 28/28. lh. (285-286).

771 MRT 7. 30/3. lh. (305).

772 MRT 7. 31/7. lh. (318).

773 MRT 7. 36/25. lh. (347-348).

774 POROSZLAI 1990.