Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
ÉLET A TÖRTÉNELEM ELŐTTI KOROKBAN 101 Tápióbicskén, a Rákóczi út 208. sz. ház végében 2 urnasírját tárta fel Dinnyés István.677 A lelőhelynek az a tény ad különös jelentőséget, hogy a mindössze két sírban a hatvani kultúra kiterjedt kapcsolatainak emlékeit találta meg az ásató: a dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájába sorolható két bögrét678 és a délvidéki perjámosi kultúra jellegzetes kétfülű korsóját.679 A hatvani kultúra folyamatosan meglévő dunántúli kapcsolatainak bizonyítékaként mutatja be a Tóalmásról származó késői kisapostagi vagy korai mészbetétes bögrét is.680 A hatvani kultúra jelenleg ismert legnagyobb sírszámú temetőjét (26 hamvasztásos sírral) Verseg belterületén, a Kökényesi út 16. sz. ház kertjében tárta fel Kővári Klára.681 A temető leggazdagabb sírjába 19 edényt tettek.682 Versegen is megfigyelhető volt, hogy a temetkezések egy részét kövekkel jelölték meg, a kövek vagy zárt gyűrűt alkotnak a sír körül vagy félkörben veszik körül. Előfordult az is, hogy mindössze egyetlen nagy méretű követ tettek a sírba tett edény mellé. A hatvani kultúra fémművessége nem volt különösebben jelentős. Bronzból kúpos fejű tűket és csüngőket öntöttek, ezen kívül bronzlemezből hajtogatott csöves gyöngyöket készítettek. A telepeken folytatott bronzöntés emléke a Tápióság-Zsigerpusztán előkerült homokkőből készült öntőminta.683 Tóalmásról684 jutott a Nemzeti Múzeumba egy, a tokodi csoportba tartozó kis bögre, amely feltehetőleg sírból származik.685 A nagyrévi kultúra kései szakaszában, majd az azt követő kultúrákban jelentős kereskedelmi, emberi kapcsolatok bontakoztak ki a térségben. A zömében a Dunántúlon megtelepült kisapostagi kultúra, a tokodi csoport majd az ún. dunántúli mészbetétes edények népe kultúrájának jellegzetes leletei több nagyrévi és hatvani kultúrás telepen, temetőben megtalálhatók. A kisapostagi kultúra telepét Vácbottyán-Nagy-erdő-dűlőben686 és Rád-Magas- hegyen687 is megtalálták, ez utóbbin a tokodi csoport jellegzetes díszű edénytöredékével együtt. A tokodi csoport leletei sírból is ismertek. Az Ipolytölgyest félkörben körülvevő gáton, az ún. Nádréti földeken, a hatvani kultúra hamvasztásos sírjából egy tokodi típusú kis bögre összenyomódott darabjai kerültek elő.688 A Duna bal partján importnak tekinthető kisapostagi leletek kerültek elő Nagy- börzsöny-Gór-hegyen a tokodi csoport egy edénytöredékével.689 A lelőhely D-i végében elhelyezkedő Mély-árok-dülőben a mészbetétes edények népe esztergomi csoportjának sírját találta meg terepbejáráskor egy barázda szélén Miklós Zsuzsa és Torma István.690 A dunántúli mészbetétes kerámia leletei telepen és temetkezésből is napvilágot láttak. Bernecebaráti- Templomhegyen, a hatvani kultúra erődített telepén egy mészbetétes korsó töredékét is megtalálták.691 Letkésen,692 Szobon a Kőzúzó nevű lelőhelyen693 és a Kálvárián694 is előkerültek ilyen edénytöredékek. Rád-Vöröshegyen talált ép edények között két mészbetétes bögre is volt, ezek feltehetőleg temetkezésből származnak.695 Ugyancsak hamvasztásos 677 DINNYÉS 1980. 678 DINNYÉS 1980, 9. t. 5, 10. 679 DINNYÉS 1980, 9. t. 8. 680 DINNYÉS 1980, 43., 11. t. B. 681 KŐVÁRI 1986. 682 CSÁNYI-TÁRNOKI 1994, Cat. 461. 683 DINNYÉS 1985, 32. 684 Lektorom, Dinnyés I. szerint a tóalmási edény tényleges lelőhelye Kóka-Várhegy, a hatvani kultúra földvára. A szakirodalomban meghonosodott téves elnevezés oka: a Várhegy nevű dombhát (rajta a hatvani kultúra telepe) Tóalmás közigazgatási határán belül van, míg a dombhát Ény-i végében levő földvár és annak árka már Kóka közigazgatási területéhez tartozik. 685 BANDI 1965, 69. 686 MRT 9. 32/14. lh. (502). 687 MRT 9. 25/7. lh. (303). 688 MRT 9. 10/8. lh. (119). 689 MRT 9. 18/1. lh. (197). 690 MRT 9. 18/28. lh. (212), 16. t. 9, 12, 17. 691 MRT 9. 2/3. lh. (49). 692 MRT 9.16/14. lh. (176). 693 MRT 9. 26/27. lh. (326) 694 MRT 9. 26/32. lh. (333), 16. t. 2. 695 MRT 9. 25/9. lh. (304-305).
