Fancsalszky Gábor (szerk.): Pest megye monográfiája 1/1. A kezdetektől a honfoglalásig. Pest megye régészeti emlékei (Budapest, 2007)
102 BONDÁR MÁRIA temetkezésekből jött felszínre az Ipolytölgyesen,696 Letkésen,697 Szobon698 előkerült leletek. Szobon az erőteljes szlovákiai kapcsolatokat mutató magyarádi kultúra emlékanyaga is előkerült.699 A Duna jobb oldalán a nagyrévi kultúra telepén importnak tekinthető a kisapostagi kultúra kerámiája, amelyet Biatorbágyon700 és Százhalombattán701 is megtaláltak. A hatvani kultúra keltezése (kezdete és vége) egyelőre nem teljesen megoldott. A kultúra az E-Alföldön és a Felső-Tisza vidéken alakult ki és innen kezdett nyugat felé terjeszkedni, így jutott el a Dunáig is. Egyes kutatók feltételezik, hogy ez már akkor történhetett, amikor kialakulási helyén már egy másik kultúra, a füzesabonyi kultúra váltotta fel.702 Pest megyéből ma már nem tisztázható körülmények között, bizonytalan lelőhelyről került a Nemzeti Múzeumba Aszódról a füzesabonyi kultúrához köthető, tojásdad testű, fényes fekete felületű füles bögre, amelyen mélyített és plasztikusan kialakított bütykök vannak.703 A füzesabonyi kultúrában jellegzetes edény a hengeres testű, egyfülű, vízszintesen körbefutó árkolással és körbepontozott nagy bütykökkel díszített kerámia (23. kép), amelynek egyik példányát Nagybörzsöny-Górhegyen egy hamvasztásos sírban találták meg dunántúli mészbetétes edényekkel együtt.704 Alsónémedi-Nagyhegyen, Kalicz Nándor olyan temetőt tárt fel, amelyben több kultúrára is jellemző kerámiaanyag volt.705 Ez a lelőhely is jelzi a kisebb dunántúli közösségek dunai átkelésének egyik lehetséges útvonalát. A kora bronzkor végén mozgásban, átalakulóban volt a Kárpát-medencei népcsoportok élete. A keletről nyugat felé terjeszkedő hatvani kultúra, valamint az ellentétes irányból meginduló dunántúli kisapostagi kultúra véget vetett a nagyrévi kultúra fejlődésének, s helyébe újfajta kerámiát készítő tömbök lépnek. Dabason, a község DNy-i végében lévő homokbányában 2 urnasírt és egy 71 gödörből álló települést tárt fel Simon László 1987-1988-ban. A település a nagyrévi kultúra életének azon időszakára keltezhető, amikor már a kultúraváltás elemei megjelennek az anyagi kultúrában.706 b) Középső bronzkor E folyamatok következtében alakult ki a Duna mentén a vatyai kultúra, amelynek mozgékony csoportjai minden irányba sikeresen terjeszkedtek: megszállták a Duna-Tisza közét, elfoglalták a Tápió-mentén a hatvani erődített telepeket és a Duna mindkét partján megtelepedtek.707 A vatyai kultúra névadója Vatya-puszta, amely a török időkben elpusztult település nevét őrzi. Az 20. század közepéig Újhartyánhoz tartozott, ezt követően Újlengyel része lett.708 A lelőhelyen 364 urnasírt ásott ki Kada Elek a 20. század elején.709 E hosszú ideig békés jólétben élő kultúra napjainkig érvényes hármas felosztását (Vatya I-II-III) Bóna István dolgozta ki.710 Településeik a fontosabb átkelők közelében erődítettek voltak. Ezek a földvárak (sánccal és árokkal védett teli-telepek) egy-egy kisebb tájegység földműves-, kereskedelmi- és elosztó központjai, és a fémművesség helyszínei is voltak egyidejűleg, amint ezt számos, a telleken előkerült lelet bizonyítja. A vatyai kultúra igazi központja mindvégig a Duna mentén volt, ahol a korábbi nagyrévi telieket vették birtokba (pl. Százhalombatta). Ezeken kívül új telepeket is létesítettek (pl. Mende, Nagykőrös, Solymár stb.).711 A központi település 696 MRT 9. 10/22. lh. (131). 697 MRT 9. 16/12. lh. (176). 698 MRT 9. 26/32. lh. (332-333), 26/43. lh. (344-345). 699 MRT 9. 26/32. lh. (333), 26/43. lh. (344-345). 7°° MRT 7 1/3 ih (30) 701 MRT 7. 27/2. lh. (232). 702 A témáról részletesen: KOVÁCS 1989a 703 KALICZ 1997, 45. 9. kép 1. 704 MRT 9. 18/28. lh. (212) 16. t. 17. 705 KOREK 1980, 29-30. 706 POROSZLAI 1991. 707 KOVÁCS 1984. 708 д vatyai kultúra névadójának pontosítását Dinnyés Istvánnak köszönöm. 709 KADA 1909, BÓNA 1975, Taf. 28-36. 710 BÓNA 1975. 711 POROSZLAI 2003.
