Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A mezőgazdasági versenyek - A mezőgazdasági versenyek szerepe, célja, feladata
A termelés fokozása, a begyűjtés előmozdítása mellett a verseny legfontosabb céljaként a mezőgazdaság szocialista irányba való fejlesztését jelölték meg. Jelentette ez elsősorban a termelőszövetkezeti mozgalom szélesítéséért folytatott küzdelmet, aminek érdekében állandóan szemléltették a parasztság számára a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. A téeszekről a sajtóban megjelent cikkek is azt példázták, hogy az egyéni gazda, még ha minden erejét latba is veti, akkor sem fog úgy boldogulni, mint az, aki tsz-tag lett.348 A tsz-eket tagtoborzó versenyekkel is próbálták erősíteni. Olyan felajánlásokat vártak el, mint amilyet a taksonyi tanácselnök-helyettes - aki egyébként egy középparaszt asszony volt - tett. Ő ugyanis azt vállalta, hogy az MDP 11. kongresszusáig belép a tsz-be és még további öt tagot beszervez. A már meglévő tsz-ek belső megszilárdítását célozta a Politikai Bizottság 1950. január 26-ai határozata is, amelynek értelmében mindenhol létre kellett hozni a pártszervezetet.344 Ezt szem előtt tartva a Pest megyei tsz-ek vállalták, hogy a kongresszusig mindenhol megalakítják azokat400 A pártépítést azonban nemcsak ily módon segithették a versenyek. A termelésben kitűnt pártonkívüli dolgozókat ugyanis felvették a párt tagjelöltjei, a tagjelölteket pedig a tagok közé.401 A mezőgazdasági versenyeknek társadalmi szempontból volt egy ún. „egу táborba forrasztó " jellege.402 Vagy legalábbis a pártpolitikának ez volt a szándéka. Azaz tudatosítani azt, hogy az MDP szövetségesének tekinti a kisparasztok mellett a középparasztságot is, és e két társadalmi csoport csak egymással összefogva érhet el eredményeket a „kulákokkal” szemben.403 Rákosi szavai szerint ugyanis a szocialista munkaverseny a mezőgazdaságban csak az ellenséggel szembeni következetes harccal valósitható meg.41)4 A „kulákokat” rendszerint a „dolgozó parasztság” boldogulását gátló, munkáját halogató, tanácsaival félrevezető, állandó szabotázsokat s ezzel a haza virágzását gátló szerepkörben tüntették fel.405 A verseny társadalmi vonatkozását tekintve a „kulákok” elleni harc mellett a munkás-paraszt szövetség erősítésére is jó lehetőséget nyújtott. Ennek egyik formája az ún. falujáró mozgalom volt, amelyben csak párttagsággal rendelkező, többnyire ipari munkások vehettek részt. Számuk megközelítette a 13 000-et, s mintegy 1200 községet, tszcs-t, illetve állami gazdaságot látogattak rendszeresen. A falujárókkal szembeni kívánalom volt, hogy előadásaikkal, egyéni agitációval hívják fel a figyelmet ш Pl.: Sz Antal nem sajnálja a fáradtságot, de mégsem bírja a versenyt a termelőcsoporttal. Őszre ő is tsz- tag lesz. In: Pest Megyei Népújság, 1950. május 21. ,99 Rákosi Sándor: Az MKP és az MDP szervezeti felépítése 1944-1956. MSZMP KB Párttörténeti Intézetének kiadványa. Budapest, 1964. 57. o. 10!l MOL M-KS 276. f. 89. cs. 134. ő.e. Az MDP Pest Megyei Bizottságának jelentése 1951. január 25. Lásd még: MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 134. ő.e. ikt.sz.n. 1951. január 8. 401 MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 134. ő.e. A kongresszusi nagygyűlés előkészítésének feladatai. В 6-A 895'2. 1951. január 10. 40’ Pest Megyei Népújság. 1949. április 10. Jlb A kulákoknak minősített gazdákat egyébként igyekeztek a versenyekből is kizárni. MÓL M-KS 276. f. 93. cs. 80. ő.e. A mezőgazdasági termelési verseny problematikája. 1949. d.n. 404 Borbás. 100. o. 405 MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 176. ő.e. A DISZ agitációs terve az őszi mezőgazdasági munkák segítésére, ikt.sz.n. 1950. szeptember 9.
