Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A mezőgazdasági versenyek - A mezőgazdasági versenyek szerepe, célja, feladata
az „ellenség” kártékony munkájára, segítsék elő a jjárt politikájának megvalósítását, a téeszesítést, szervezzenek népnevelő csoportokat. Kezdetben a falujárók kisebb javítási munkákban segédkezve igyekeztek a falusi emberek bizalmába férkőzni, így különösen a koalíciós években jelentős segítséget nyújtottak az MKP tömegbefolyásának kiszélesítésében, valamint a parasztság ipari munkássággal szembeni előítéletének leküzdésében. Munkájukra főleg addig volt szükség, míg a helyi, járási és falusi pártszervezetek meg nem erősödtek. Egyre inkább növekedett azonban a csak kiránduló, bevásárló, lerészegedő, botrányokat okozó falujárók száma. Emellett a mozgalom rendkívül költségesnek is bizonyult, az államnak havonta mintegy 900 000 forintjába került. Épp ezért a falujárás ezen formáját igyekeztek felszámolni, és helyette az ún. falupatronázs, faluvédnökség intézményét kialakítani. A falupatronázs fő feladatává tették, hogy hatékony segítséget nyújtsanak a mezőgazdaság szocialista átalakításában, a párt és a kormány határozatainak végrehajtásában, a falusi pártszervezetek megerősítésében, illetve a falusi kommunisták nevelésében.4117 Az üzemek, amelyek eddig részt vettek a falujárásban, védnökséget vállaltak egy-egy falu, majd egyre inkább egy-egy tsz, állami gazdaság vagy gépállomás felett. Az üzemi pártszervezeteknek gondoskodniuk kellett arról, hogy 4-5 hetenként az üzem kultúrcsoportja felkeresse a védnöksége alatt állót, s mutassanak be ott olyan műsort, amely a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a szocialista munkaverseny jelentőségét megismerteti a helybéliekkel.408 * A munkaverseny megismertetésén túl részt vettek annak megszervezésében, segítséget nyújtottak a versenytáblák felállításában, csasztuská- kat énekeltek és népszerűsítették az élenjárókat. A „klerikális reakció elleni harchoz” pedig oly módon járultak hozzá, hogy előadásaikat, vagy éppen a különböző sport- és kultúrrendezvényeket, üzemlátogatásokat a misék idejére szervezték.404 A Pest megyei községeket (kb. 150 községet) főként a fővárosi üzemekben szerveződött csoportok látogatták, de több megyei gyár is vállalt ilyen jellegű feladatokat. így például a Csepel Autógyárból Lórévre, Makádra és Szigetbecsére; a Dunakeszi Járműgyárból Kartalra jártak, a Pomázi Üveggyár pedig három Szentendrei járásbeli községet patronált. Szerveződtek továbbá ilyen csoportok a Váci Fortegyárban, a Váci Kötőszövőben, a Budakeszi Textilművekben, a Gödöllői Árammérőgyárban és a Kistar- csai Fésüsfonóban is.410 A munkás-paraszt szövetség imént vázolt erősítése mellett egyéni kezdeményezések is akadtak. így például a felsőbabádi állami gazdaság fiatal munkásai a Pest Megyei Népújság hasábjain keresztül fordultak M. Zoltánhoz, a Csepel Autógyár egyik sztahanovistájához. Nyílt levelükben kérték, hogy látogasson el hozzájuk, és adja át a versenyszervezésben szerzett tapasztalatait. A megkeresésére M. Zoltán (vagyis helyette minden bizonnyal valaki más) a következő címmel írt választ: 4<>í’ MOL M-KS 276. f. 89. cs. 182. ő.e. Beszámoló jelentés a falujáró mozgalomról, ikt.sz.n. 1950. július 21. 40' MÓL M-KS 276. f. 89 cs. 182. ö.e. Jelentés a falujáró mozgalomról és javaslat annak átszervezésére. К.'б/Ь/704/З. 1950. szeptember 22. 4I1S MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 182. ö.e. Határozati javaslat a falujárás fokozatos megszüntetéséről és a faluvédnökség bevezetéséről. К'б.Ъ/807/4. 1950. december 6. 4'w MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 182. ö.e. Jelentés a falujárás átszervezéséről. K/6/V688. 1951. június 28. 410 MÓL M-KS 276. f. 89. cs. 182. ő.e. Az MDP Pest Megyei Bizottságának jelentése a falujárás átszervezéséről. K’6 bT59. 1951. március 6. 83
