Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A mezőgazdasági versenyek - A mezőgazdasági versenyek szerepe, célja, feladata
munkák elvégzésére a termelőbrigádok. A termelőbrigádok számára kijelöltek egy állandó földterületet, amelyen minden művelési folyamatot csak a brigád tagjai végezhettek. A brigádokon belül az egyes munkák végzésére munkacsapatokat kellett szervezni. Ez, figyelembe véve az egyes növények termesztésének sajátosságait, főként a kapásnövényeknél volt megvalósítható. A brigádon belül a munka csapatokra, esetleg egyéni szintig való lebontását, míg a kapásnövényeknél hasznosnak ítélték, addig a gabonaféleségeknél ez a gépek gazdaságos kihasználását akadályozta volna. Az állattenyésztésben is fontosnak tartották, hogy egy brigád mindig ugyanazokat az állatokat gondozza. A brigádon belül, például egy tehenész-brigádban is lehetett az egyes munkafolyamatokra, így a takarmányozásra, állatgondozásra, fejésre specializálódni.”2 Pest megyében a munkaszervezésben a zsámbéki Rákosi Tszcs járt az élen. Ez nem véletlen, hiszen Zsámbékon egy mezőgazdasági akadémia is működött, amely segítséget nyújtott a szovjet módszerek gyakorlati átültetésében. 40-80 fos szántóföldi brigádokat alakítottak, illetve azon belül 8-10 főből álló munkacsapatokat szerveztek. A brigádvezetőket és segítőiket, a munkacsapatok vezetőit, a tszcs intézőbizottsága jelölte ki és a tagság hagyta jóvá, ami minden bizonnyal már csak formalitás volt. A választásnál - amint azt a tszcs intézőbizottságának elnöke a Pest Megyei Népújságban megjelent cikkében írta - nemcsak a munkavégzésben való elsőség számított, hanem az is, hogy az adott személy a párt politikáját magáénak érzi-e, s azt alkalmazza-e.”3 A szovjet mezőgazdaság és a munkaverseny-mozgalom tanulmányozása érdekében első ízben 1949. május 28.-július 3. között utazott egy 80 tagú, majd 1950 nyarán július 16-augusztus 17. között egy 200 fős parasztküldöttség a Szovjetunióba Erdei Ferenc vezetésével.344 A gazdáknak hazaérkezésük után gyűléseken kellett beszámolót tartaniuk a kinti tapasztalatokról, illetve a párt sajtóorgánumaiban rendre jelentek meg az ott látottakról szóló népszerűsítő cikkek.345 A mezőgazdasági versenyek szerepe, célja, feladata Azt a sztálini tanítást, miszerint a munkaverseny és a sztahanov-mozgalom a szocializmus építésének állandó kommunista módszere, a hazai vezetők is fennen hangoztatták.346 Ezért tudatosítani kellett, hogy a verseny nem öncél, hanem annak önmagán túlmutató társadalmi és politikai jelentősége van. Épp ezért a munkaverseny kérdését az agitációban, a sajtóban és a mindennapi politikai-szervező munkában össze kellett kapcsolni más fontos feladatokkal is.347 Borbás. 8-12. o.: 43-44. o. Pest Megyei Népújság, 1950. április 9. 5,4 Nehéz esztendők krónikája. 272. o. J<” MOL M-K.S 276. f 89. cs. 183. ö.e. [Az őrzési egység csak az 1950-ben kint járt küldöttséggel, illetve a beszámolókkal kapcsolatos iratokat tartalmaz ] Ez a megállapítás a munkaversennyel kapcsolatban keletkezett dokumentumok jelentős részében megtalálható. 347 MOL M-K-S 276. f. 89. cs. 175. ö.e. Javaslat a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésére. 1950. d.n. ikt.sz n. Lásd még: Lenin és Sztálin a szocialista munkáról és a munkaversenyről. (Szabad Nép, 1950. január 28.) In: Szocialista munkaverseny Magyarországon. 340-355. o. 81
