Tóth Judit: Padlássöprések kora. A beszolgáltatás Pest megyében - Előmunkálatok Pest megye monográfiájához 9. (Budapest, 2011)
A beszolgáltatási intézményrendszere - A begyűjtési operatív bizottságok létrejötte és működése
Országos Operatív Bizottság küldöttje, a megyei párttitkár, a megyei rendőrkapitány, a DISZ, a DEFOSZ, az MNDSZ helyi vezetői, a mezőgazdasági osztály vezetője, az Állami Gazdaságok Pest Megyei Központjának és az Állami Mezőgazdasági Gépüzem (ÁMG) küldöttei, valamint a Terményforgalmi Vállalat és a Mezőgazdasági Szövetkezeti Vállalat vezetője. Míg az eddig felsoroltak megjelenése kötelező volt, addig a megyei vb-titkár, a kereskedelmi és a pénzügyi osztály vezetője, a megyei begyűjtési osztály helyettes vezetője, a megyei államügyész, illetve esetenként a megyei pártlap munkatársa meghívottként lehetett jelen. A testület tagjai voltak az ún. miniszteri meghatalmazottak is, akiknek szerepéről a későbbiekben még részletesen szó esik."71 A járási operatív bizottság elnöke a járási tanács vb-elnöke (az elnökhelyettes a vb elnökhelyettese) a titkára pedig a járási tanács begyűjtési csoportjának vezetője lett. A bizottság tagja volt még a járási pártbizottság titkára, a járási tanács mezőgazdasági osztályának a vezetője, a járási rendőrkapitány és a tömegszervezetek helyi vezetői.274 A községi és városi tanácselnökök 1951 júniusának végén utasítást kaptak, miszerint a párt határozata értelmében ,,operatív bizottságát kell alakítani”. A végül társadalmi bizottság elnevezéssel megalakult szervek, „a termésbetakarítás, a cséplés és a begyűjtés egységes irányítása érdekében, és a begyűjtési tervek maradéktalan teljesítésének biztosítása érdekében, ” illetve mondhatjuk inkább, annak szándékával jöttek létre. Tagjai voltak: a községi tanács vb elnöke, aki egyben a társadalmi bizottság elnöke is lett; a párttitkár; a községi begyűjtési állandó bizottság elnöke, aki egyúttal a társadalmi bizottság elnökhelyettese lett; a község területén lévő tsz, esetleg tsz-ek vezetői; a tömegszervezetek helyi vezetői és a földműves-szövetkezet ügyvezetője. A bizottságnak heti rendszerességgel vasárnaponként kellett üléseznie, az ott készülő jegyzőkönyvet pedig hétfőre már a járási operatív bizottságokhoz kellett továbbítani."73 Már 1949-ben működtek megyei szinten is operatív bizottságok, ám ezek összetétele a fentiektől némiképp eltérően alakult. Ennek oka pedig elsődlegesen abban keresendő, hogy ekkor még nem alakult ki a pártállam szoros felügyelete alatt tartott tanácsi rendszer, ezért más módját kellett keresni annak, hogy a begyűjtés irányítása ennek ellenére is a kommunisták kezében összpontosuljon. így az ekkor létrejövő megyei operatív bizottságok elnökletével a megyei népfront bizottságok vezetőit bízták meg, akik egyben az MDP megyei tikárai is voltak. A testületben ekkor még helyet kapott egy-egy kisgazda-, illetve parasztpárti képviselő is. A bizottság fő feladata az volt, hogy dolgozza ki és hangolja össze a begyűjtési kampány végrehajtásával állami és tömegszervezeti vonalon megbízott szervek munkatervét."76 A községekben a népfront bizottságok lettek a cséplési és beszolgáltatási kampány irányítói. Bár ezekben természetesen ekkor még jelen voltak a kisgazdák és a parasztpártiak is, ám az MDP megyei bizottságait utasították, hogy ellenőrizzék, megfelelő-e a népfront bizottságok összetétele. Mintegy a látszatot fenntartva elvárás volt az "7‘ PML XXIII. 203-a. A Pest Megyei Operatív Bizottság jegyzőköny vei. Lásd még: MOL MK.-S 276. f. 89. cs. 184. ö.e. A begyűjtési miniszter előterjesztése az 1953 évi gabonabegyüjtés megszervezéséhez. 1953 május 3. :7J PML XXIIL 203-a. 520-141 1951-5. PML XXIII. 203-a. 520-141 1951. Lásd még: PML XXIII. 203-a. A községi (városi) társadalmi bizottságok működése, ikt.sz.n. :7ft MOL MK-S 276. f. 55. cs. 72. ö.e. 1949. június 3. 60
